Passzívháztól az ökofaluig

A passzívházak mint tudjuk, az energiatudatos építészet jelenlegi fellegvárai, kevés szó esik azonban az olyan kezdeményezésekről, amelyek háztömb, vagy akár falu léptékben próbálnak egy szerves, önnfentartó közösséget létrehozni.

Az ezredfordulótól sorra vágtak bele vállalkozások passzív épületek tervezésébe, kivitelezésébe. A technológia ma is fejlődik, az eredmények lassan beszivárognak a köztudatba, és formálják a fogyasztói szemléletet.

2009 februárjában Magyarországon is felavatásra került az első minősített passzívház, azóta pedig több építkezés is beindult, átadásra került az első aktív ház is, amelynek éves energiamérlege pozitív, tehát az épület több energiát termel, mint amit felhasznál.

A csúcstechnológiát sokan megfizethetetlen luxusnak gondolják, azonban ezek az épületek mind megfizethető áron épültek. Az első passzív épület kulcsrakészen 230.000 forintos négyzetméter áron épült meg, a fent említett aktív ház pedig 25%-kal volt drágább, mintha átlagos családi házként építették volna meg.

A következő lépést már meg is tették hazánkban, Győr önkormányzata passzív irodaház építésébe kezdett.

„A kétszintes, 180 négyzetméter hasznos alapterületű épületet alternatív energiaforrásokkal üzemeltetik majd. Kiemelt figyelmet fordítanak egyebek között a tájolásra, és a megfelelően szigetelő nyílászárókra. Így a speciális fűtési rendszer legfeljebb csak kisegítő funkciót lát el a létesítményben, amelynek becsült fűtési költsége 41 ezer forint lesz évente.” – MTI; www.zoldtech.hu

A település szerkezetének megfelelő alakításával is mérsékelhető az épületek hőleadása, ezáltal javítható az energiamérleg. Ezek az eszközök azonban jellemzően hosszú távon fejtik ki hatásukat, például egy utca megfelelő tájolása évszázadokban mérhető pozitív hatásokkal bír, de egy utcai fasor is 20-25 év után mérsékli érzékelhetően a szelet, illetve árnyékol számottevően.

A szél mérséklése több szempontból is hasznos egy település klímája számára. A felmelegedő levegő helyben maradásán kívül csökkenti az épületek felületi hőátadási tényezőjét, a házak légcsere számát, valamint a csapóeső okozta lehűlést is. A település zöldfelületi mutatója emellett a nyári hőterhelés csillapításában is fontos szerepet játszik, az épületek leárnyékolásával, a por megkötésével, a lokális üvegházhatás mérséklésével. 

További fontos tényezője a telepítésnek a domborzat figyelembe vétele. Ahogy a felső ábrán is látható, egy dombra nem célszerű azonos sűrűséggel telepíteni az épületeket, mert azok így leárnyékolják egymást. Az alsó változaton az árnyékos területek figyelembe vételével készült lazább, de sokkal átgondoltabb telepítés.

 Minden bizonnyal a legradikálisabb megoldás az energiaválságra, valamint az elhúzódó gazdasági válságra a fogyasztói társadalomból való kivonulás. Magyarországon ma már erre is több példa van, évtizedek óta szerveződnek olyan közösségek, amelyek alternatív életformát választanak, és úgynevezett ökofalvakba költöznek.

A kezdeményezéseket mára a Magyar Élőfalu Hálózat fogja össze, jelenleg 9 ökofalut tartanak számon hazánkban. A célkitűzések változóak, Gyűrűfűn elhagyott lakások újra betelepítése folyik, Agostyánban egy alapítvány szervezte mintagazdaság működik, Visnyeszéplakon a keresztény hitvallás és a népi hagyományok ápolása folyik, míg Somogyvámoson Krisna-tudatúak élnek.

A környezettudatosság mindegyik településen alapvető, de Galgahévíz faluban történtek a legkomolyabb tervezési lépések. Itt fúrt és tisztított vízhálózat van, egy bioszolár fűtőmű biztosítja a melegvíz és az áramellátást, és a helyi biogazdaságban, vagy a „lakosság által segített építőiparban” lehet munkát találni.

Az ökofalvak legfontosabb eleme azonban az a kohézió, amelyet már az odaköltözni vágyók alkalmassági szelekciójával is elősegítenek. A közösség és a környezettudatosság a legfontosabb kulcsfogalmai a kezdeményezésnek, ebben minden ökofalu lakó gondolkodó ember egyetért.

2012. február 16.
Budapest Syma Rendezvénycsarnok
„COMFORT és Burkolattechnika 2012” kiállítás keretében

8.00- 9.00 Regisztráció
9.00- 9.30 Megnyitó
9.30- 11.00 A termikus burok
9.30-10.15 Az épülettömeg és tájolás befolyásoló hatása a hőszigetelés vastagságára
Clemens Demacsek - E-EPS (EPS gyártók Európai Szövetsége)
10.15-11.00 Konzolos épületrészek hőhídjai
Stefan Kremer Dipl.-Phys. (D) A Schöck GmbH támogatásával
11.00-11.20 Kávészünet
11.20-12.50 A passzívház nyílászárói
11.20-12.05 A passzívház ablak lesz az általános
Rudolf Waldenberger (A) műszaki tanácsadó Az ACTUAL Ablak támogatásával
12.05-12.50 Az üvegezett felületek szerepe – energianyereség
Szikra Csaba, BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék (egyeztetés alatt)
12.50-13.40 Ebédszünet
13.40-15.10 Légzárás a passzívházban
13.40-14.25 Passzívház légkezelés, a rendszerek méretezéséről és praktikus kialakításáról
Gerhard Dusek (Igazgató NILAN Lüftungssysteme Handels GmbH)
14.25-15.10 Párazárás helyett légzárás! - Épülethibák a légzárás hiánya miatt
Horváth Sándor, BME Épületszerkezettani Tanszék
15.10-15.30 Kávészünet
15.30-17.00 Az intelligens épületszabályozás
15.30-16.15 Épületfelügyeleti rendszer a passzívház szolgálatában
Balogh Zoltán - KNX Egyesület, elnök
Barabás Zoltán, elektromos tervező
16.15-17.00 Intelligens hűtés-fűtés fázisváltó anyaggal
N.N. az LB Knauf támogatásával
17.00-18.00 Összefoglalás, zárszó, majd Passzívház Fórum
17.00-17.15 Racionális építés
Béleczki Attila, BAULAND KFT
17.15-17.30 Passzívházak tetőhőszigetelési megoldásai PIR táblákkal
Szatmári Zoltán, Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft.
17.30-17.45 egyeztetés alatt

Ökoház Ajkarendeken

Lehetséges-e a tradicionális vályogépítészet, és a legmodernebb passzívház-technológia harmonikus ötvözése? A válasz: igen. 

Az ajkarendeki passzívház a kelet-nyugat tengelyű telek felső, északi oldalhatárára került elhelyezésre. Az udvari oldal délre tájolt, így a passzívház követelmények és a népi építészet „józan paraszti” elvei könnyedén teljesíthetőek volt. A benapozás mellett a lenyűgöző bakonyi panorámára való nyitást, illetve a szerves lakás-kert kapcsolat megteremtését tartotta fontosnak Major Attila tervező és tulajdonos. A telek eleje és vége között jelentős, 9 méteres a szintkülönbség.

A tervezési koncepció egy olyan túlkapásoktól mentes, „egészséges” családi házat célzott meg, amely ugyan a passzívház követelményeket igyekszik teljesíteni, viszont a merev megfelelési kényszer helyett az ökologikus gondolkodást részesíti előnyben. Ahol csak lehetett, környezetbarát, természetes, vagy újrahasznosított anyagok kerülnek felhasználásra.

Az épület telepítése a letisztultság jó példája. Az utcáról közelíthető meg a garázs, ami teljesen függetlenítve lett az épület termikus burkától, markánsan elkülönül. A lejtős telek kínálta a részben alápincézett kialakítást, ami viszont csorbította az amúgy kompakt, egyszerű, felesleges kiugrálásoktól, tördelésektől mentes épülettömeget.

A téglalap alaprajzot csak a nappali minimális visszahúzásával törte meg a tervező, szélvédelmet adva az erkélynek és a pince szinti terasznak. A szél elleni védelemre nagy szükség lesz a gyönyörű panorámájú, de szeles dombháton, erre a helyiek is felhívták a figyelmet. Valamennyi lakóhelyiség tökéletesen benapozott lesz. A tervezett ház mind árnyékolástechnikában, mind a felhasznált szigetelőanyagok, nyílászárók minőségének és mennyiségének tekintetében messze felülmúlja a jövő évtől szigorodó műszaki előírásokat is.

A tervezés megkezdése előtt az épület helyén felmérették a Hartmann vonalakat és vízereket. A szobák és fekhelyek elhelyezésénél ez is figyelembe lett véve. A hálószobák alatt nem készült acélhálós aljzatbeton, ami megzavarhatja a föld természetes erővonalait, itt a válaszfalak gerendarácsra ülnek, a vízszigetelést és az aljzat stabilitását dombornyomott műanyag lemez biztosítja.

Az épület alapozása hagyományos beton sávalap. A pincefalak vasbeton helyett kerámia fallal készültek, a pince fölötti födémnél kerámiabetétes rendszerrel csökkentették a bekerülő beton mennyiségét. A földszinti teherhordó falak kerámia pillérekkel kiegészített, minősített vályog  Forrástéglával készültek.

A földszinti födém látszó fa gerendás, hajópadló borítással, a padlás igény esetén utólag beépíthető. A pincefalaknál és lábazatoknál megúszhatatlan volt a műanyag polisztirol használata, de a vályogfalak szigeteléséhez már természetközeli cellulózszigetelés kerül felhasználásra, ami a fal és a falra szerelt fa tartóváz hátszerkezetű lágyfarost burkolat közé fog kerülni.

A vizes helyiségek talajjal érintkező padlója polisztirol szigetelést kap, de a lakó részeken és egyéb helyeken a hajópadlót tartó faváz közé faőrlemény, cellulóz esetleg kender szigetelés kerül majd. A fafödém párazáró fóliát, 6 cm agyagtapasztást és vastag szabadon hagyott cellulózszigetelést kap. A lakás padló U értéke: átlagosan 0,15 W/m²K, a fagyhatár alatt a pincefalaké 0,16 W/m²K, de a lábazat, a földszinti falak és födém hőátbocsátási tényezője a 0,1 W/m²K-t is eléri, illetve meghaladja. A nyílászárók speciális fa tokszerkezetűek, 3 rétegű nagy fénybeeresztési képességgel ellátott üvegezéssel.

Az árnyékolást növelt ereszkilógás, valamint a nappali nagy nyílásainál konzolos előtető biztosítja, illetve a lakóhelyiségek ablakai lamellás árnyékolót, zsaluziát kapnak. A válaszfalak a vizes helyiségekben kerámia, a lakószobákban vályog anyagúak. A legtöbb helyiség belső falára vályog vakolat kerül mely pigmentált vékony felső rétege további festést már nem igényel.

A tervezett hőcserélős kompakt légtechnikai rendszer központi egysége a Gépészeti helyiségbe kerül. Minden lakóhelyiségbe frisslevegő befújás, a konyha és vizes helyiségekben pedig elszívás történik. A ház melegvíz ellátását is ez a kompakt készülék oldja meg egy beépített levegős hőszivattyúval. A frisslevegő beszívása egy 40 m hosszú légkollektoron keresztül történik, amin keresztül télen előmelegszik, nyáron pedig lehűl a beáramló levegő. Ellentétben a „műanyag” passzívházakkal, ahol tavaszi-őszi időszakban sem javasolják a szellőztető gép kikapcsolását, itt bármikor kikapcsolható a gép. Mivel egy nagyon jó páraszabályozó belső vályog tömeggel rendelkezik az épület, ezért biztosan nem fog befülledni. Természetesen ebben az esetben gondoskodni kell a gravitációs szellőztetésről.  Továbbá kevésbé lesz érzékeny a lökésszerű hőtermelésre, például, ha vendégek jönnek, nem kell „party” fokozatra kapcsolni a szellőztetőt, mint a szokványos passzívházaknál. A nappaliba egy zárt rendszerű külső légbevezetésű, fatüzelésű mini kandalló kerül biztonsági fűtésként és főként hangulatelemként. A csapadékvíz a tetőről egy 30 m³–es vasbeton ciszternába kerül, amely főként a telek alsó részébe kerülő biokert locsolására szolgál majd.

Az építkezés során fontos szempont volt a szelektív hulladékgyűjtés, így összességében alig egy konténer felhasználatlan építkezési hulladék keletkezik. A vályogtéglák vágása során keletkező törmelék a vályog vakolatba kerül, így hulladék nem keletkezik belőle. Összességében elmondható tehát, hogy az alaposan átgondolt tervezés és megvalósítás minden szempontból egy fenntarthatóbb, és környezetbarátabb épületet eredményezett, amely követendő példaként szolgál.

Építsünk egy napházat - gyerekkönyv passzívházakról

Hiánypótló alkotás áll megjelenés előtt Magyarországon az energiatudatos építészetben. A sok oldalról körüljárt témát, azon belül is a passzívházakat gyermekek számára bemutató rajzos könyv célja a környezet iránti felelős gondolkodás idejekorán való elsajátításának elősegítése. A könyvben található rajzok kihajtható, csúsztatható elemeikkel interaktívvá teszik azt, így a gyerekek térbeli képzelőerejét is fejlesztik.

A Motorland elnevezésű projekt célja egy olyan autó-és motorsport kutató és fejlesztő centrum létrehozása, ahol a tesztelés, versenyzés és training mellett a kikapcsolódásra, pihenésre és kulturális szórakozásra is lehetőség nyílik. Korunk modern sportágainak műveléséhez egy high-tech kialakítású, emellett környezettudatos és megújuló energiákra alapozó központ szükséges.

A MotorLand Kiskunmajsai innovációs központja példamutatóan környezettudatos beruházás. Az ultra alacsony energiaigényű épületekhez mindössze elektromos energiaforrás szükséges. Ezt hivatott fedezni a tervezett napelempark. A napfény talán mind közül a legzöldebb energiaforrás, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben, környezeti aggályok nélkül áll rendelkezésre. A bővíthetőséget is szem előtt tartva tervezett napelempark a létesítmény energia-szükségletének nagy hányadát képes fedezni, ezzel már középtávon is megtérítve jelentős fenntartási költségeket.

A gazdasági környezetet figyelembe véve minden nagyobb projektnél kiemelt hangsúlyt kell kapjon az üzemeltetés, illetve a zöld üzemeltetés kérdése. Egy ekkora létesítmény energiaszükséglete hatalmas anyagi terhet jelentene a mindenkori üzemeltetőnek. Ennek mérséklésére készül a terven látható szélkollektor- és napelempark. Az így megtermelt villamos áram kiegészülve a korszerű passzívház technológiával töredékére csökkenti az egész létesítmény külső energia igényét.

A komplexum főbb elemei:

Technikai sport sziget: Gyorsasági motoros pálya, motokrossz, gokart

Extrém sport sziget: BMX, Mountain bike, gördeszka

Kutatás-fejlesztési, innovációs sziget

Tenisz és focipálya sziget

Napelem- és szélkerék park

A hőszigetelés forradalma

Nincs olyan építőipari kiállítás, expo, vagy akár hírlevél, ahol ne jelenne meg egynéhány hőszigeteléssel kapcsolatos írás, hirdetés. A korábban önmagában hőszigetelő szerepűnek is reklámozott falazóelemeket még be lehetne építeni külön hőszigetelés nélkül, de már a közepes igényszintű épületeknél sem szokás. Az épületek energetikai követelményei évről évre szigorodnak, és lassan senki nem tudja elképzelni újépítésű lakását „meztelenül”, szigetelés nélkül, ahogyan az bő tíz éve még általánosan elfogadott volt.

A kérdés jogos, a szemlélet változott ekkorát, a szigetelések lettek ennyire megtérülőek, vagy csak a követelmények szigorodása kényszeríti rá az építőipart a változtatásra. Valószínűsíthető, hogy beruházásonként más és más arányban, de mindhárom indok szerepel. Mára a legoptimistább ember sem gondolja hosszú távon fenntarthatónak a jelenlegi földgázra és kőolajra épülő fűtési rendszereket, és a szigorodó szabványok is egy irányba terelik a közvéleményt. Ami a szigetelő anyagok árát illeti, a verseny folyamatos új belépői miatt, valamint az építőipar évek óta húzódó mélyrepülése miatt is megfizethetőbbek a korábban elképzelhetetlen vastagságú hőszigetelések.

Fontos lenne azonban a szemlélet további módosítása, csiszolása, mert ha az építőipar esetleges fellendülése megemeli az árakat, és egy esetleges politikai vagy elhibázott gazdasági döntés enyhíti a követelményeket, akkor egyedül az energiatudatos magatartás tarthatja helyes pályán az építőipart.

Mit is értünk vastag hőszigetelés alatt?

Egy hagyományos falazat a manapság átlagosnak számító 6 cm-es hőszigeteléssel 0, 5 watt energiát enged át egységnyi falfelületen, egységnyi hőfok-különbség esetén. Ugyanez egy passzívház méretezett, 25-30 cm-es hőszigeteléssel ellátott falazata esetén 0,1 watt körüli. Látható tehát, hogy gyakorlatilag a hőszigetelés vastagsága aránylik a hőátbocsátáshoz, vagyis maga a teherhordó falazat érdemi szigetelésre nem alkalmas.

Hozzá kellene tehát szokni, hogy a falazat terheket hordjon, a hőszigetelés pedig az épület termikus burkát képezze, és a kettőt ne próbáljuk meg újabb és újabb vegyes termékekkel (lyukacsos tégla, hőszigeteléssel kitöltött tégla, pórusbeton, stb) összemosni, mert akkor egyik funkciónak sem fognak maradéktalanul megfelelni.

A hőszigetelés forradalmának teljességéhez azonban nem elég, hogy minden épület minden határoló szerkezeténél alapvető és megkerülhetetlen elemmé válik. A jelenleg használatos hőszigetelések túlnyomó többsége kőolaj-származékokból készül, hatalmas energia befektetéssel. A cél az lenne, hogy ezek leváltása minél előbb megtörténjen,  sokkal természet-közelebbi, de ugyanolyan jó vagy jobb természetes anyagokra. Ilyenek például a faőrlemény, kókuszrost, cellulózrost, gyapjú, szalma, farost, szigetelőiszap, és sorolhatnánk.

Az első lépést ezen a téren Nagy Britanniában tették meg, ahol a német Passivhaus Institut által felállított passzívház minősítő rendszeren túlmenve ökológiai szempontból is osztályozzák az energiatudatos épületeket. A skála a Code of Sustainable Homes nevet kapta, és többek közt széndioxid-kibocsátás, ökológiai lábnyom, hulladékkezelés és vízhasználat szerint is értékeli az épületeket. Egy ilyen skálán pedig már tényleg csak a csúcstechnológiájuk mellett környezetkímélő anyagokból felépült házak szerepelhetnek jó helyen.

Kép: ökologikus szigetelőanyagok

Tévéműsoron a debreceni passzívház-képzés

A Valóságos Kincsesbánya című műsor Debrecenben forgatott november elején, az első komoly magyarországi felsőoktatásban megvalósult passzívház képzésen. A VKB elsődleges célja a környezettudatos felelősségvállalás, és energiatudatos életmód szemléletének minél szélesebb rétegek számára történő átadása. A korábbi nagysikerű és hiánypótló műsordarabok után most az oktatásban jelen levő törekvések kerülnek nagyító alá.

A Valóságos Kincsesbánya a hazai megújuló energiaforrások egyik legfontosabb platformja. Főbb célkitűzései az alábbi témák szélesebb közönség számára való megismertetése:

- a megújuló energiaforrások alkalmazásának know-how-ja;
- az energiafüggőség csökkentése, energiagazdálkodás;
- a megújulók, mint új húzóiparág = versenyképesség;
- a magyar innovációk hasznosulása;
- az energiaipar = munkahelyteremtés =társadalom;
- épületeink fenntartható értéknövekedése;
- az elérhető hazai és EU-s pályázatok, források;
- a környezettudatos életmód. 

November elején a műsor következő epizódját a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karán forgatták, hallgatók, tanárok, építőipari szereplők valamint a Magyar Passzívház Szövetség képviseletével.

A későbbiekben a hallgatók féléves terveiből kiadvány is készül, amelynek célja az egyetem falain kívül is bemutatni a képzés keretein belül folyó munka főbb eredményeit.

Az eddig felvett részek megtekinthetőek a Duna Televízió műsorán, illetve a http://valosagoskincsesbanya.eu/index.php?mod=vi honlapon.

Passzívház látogatások a MAPASZ szervezésében

2009 óta, minden novemberben itthon is megnyílnak a megépült passzívházak kapui, mióta a MAPASZ is csatlakozott a több éves múltra visszatekintő Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok programjaihoz.

Néhány látogatható passzívház:

2011. november 11. egész nap (9.00-16.00)
Ócsa, Felsőkert utca 5.
Farsang Attila, +36.30-91-91-701
Leber János, 30-448-86-17

2011. november 11. egész nap (9.00-16.00)
Ócsa, Klapka utca utca 5.
Farsang Attila, +36.30-91-91-701
Rigó István, 70-208-56-89

2011. november 11. egész nap (9.00-16.00)
Mosonmagyaróvár, Rév út
(kis köz nyílik innen balra egy éles jobbos, derékszögű kanyarnál)
Farsang Attila, +36.30-91-91-701
Sánta István

Utazás egyénileg, előzetes bejelentkezés szükséges. További programok, és az összes látogatható épület frissülő listája a http://www.mapasz.hu/ honlapon.

Részletrajzok tervezése – a passzívházak boszorkánykonyhája

A passzívházak kiemelkedően magas hőszigetelő és légzáró követelményeit sokféle összetett szerkezet teljesíteni tudja. A részletes energetikai számításokkal megállapított falak, födémek, tetők és további határoló szerkezetek rétegrendjei pontosan meghatározhatóak. Az épületről azonban csak akkor kapunk teljes képet, ha az említett szerkezetek találkozásait, a csomópontokat is gondosan megterveztük. Ez pedig sokszor nehezebb feladat, mint magának az épületnek a megtervezése volt.

Először is nem szabad abba a hibába esni, hogy falvastagság nélküli vázlatokkal dolgozunk. Bevett gyakorlat a helységek kívánt négyzetméterének meghatározása, és a létrejött sémából változtatás nélküli alaprajz-képzés. Passzívházaknál a nagy szerkezeti vastagságok, és a kezdetekkor figyelembe veendő gépészeti helyszükségletek átformálják a tervezés menetét.

Amennyiben körülbelül reális szerkezeti vastagságokkal összeállt az épület alaprajzi és metszeti értelemben, el lehet kezdeni rétegrendeket társítani a határoló felületekhez, és ezeket folyamatosan egyeztetni. Hiába felel meg például bővítésnél a nagyméretű tégla falazat a tervezett 30 cm-es hőszigeteléssel, ha a bővített szakaszon kisebb szerkezeti vastagságra is elég 25 cm szigetelés. A kettőnek hőtechnikai szempontból minél inkább homogénnek kell lennie, különben a váltás mentén problémák sorába fogunk botlani.

Részletrajzokon ábrázolni kell az összes külső határoló szerkezet lehetséges csatlakozásait. A termikus burok megfelelő működése csak akkor biztosítható, ha építkezés közben nem kerül elő olyan részlete a háznak, amely nem lett kellőképp kitalálva. Itt fontos megemlíteni a nyílászárókat is. Ahogy a fenti ábra mutatja, a nyílászárók hőszigetelés síkjában való hőhídmentes és légtömör elhelyezése sokszor komoly tervezési problémává fejlődik, szemben egy hagyományos nyílászáróval, amelyet gyakorlatilag tervezés nélkül el lehet helyezni bárhova.

Korábban makacsul tartotta magát a javaslat, hogy aki passzívházat szeretne, lapostetőben gondolkodjon. A második kép példa arra, hogy teljesen átgondolva a tető rendeltetését, a termikus burkot befordítva a héjalás alá nyugodtan alkalmazható magastető passzívházakon is. Ehhez azonban a tervezés első fázisától tisztában kell lenni az így megnövekedett rétegvastagság okozta körülményekkel. A csomópont kialakításánál nem az egyszerű ácsolhatóság, vagy a gyorsaság a legfőbb szempont, ahogy korábban megszokhattuk. Javasolt is a mérnök jellegű tartók alkalmazása, mivel a helyszínen ácsolt szerkezetek pontatlanságuk miatt a tervezett és ellenőrzött részletrajzoktól eltérő megoldásokra kényszeríthetik a kivitelezőt, ami a végeredmény alkalmasságát veszélyeztetheti.

A részletrajzok tervezése tehát komplex feladat, pontosan ismerni kell hozzá az épület szerkezeteit, az elérni kívánt követelményeket, és a felhasználható eszközöket. Emellett a folyamatos egyeztetés, konzultáció, és többszöri ellenőrzés is elengedhetetlen.

Árnyékolni okosan

Az árnyékolás fontossága messze alul van becsülve Magyarországon. Mind a tervező-kivitelező, mind a megrendelő-beruházó oldalon egyfajta elhagyható luxusként tekintenek rá: ha jut rá pénz, lesz, ha nem jut, majd megoldja a leendő lakos. Egyre több passzívház épül világszerte, és a tempó folyamatosan gyorsul. Ideje lenne tudatosítani az emberekben, hogy a jövő épületének szerves, és megkerülhetetlen része a természetes árnyékoló.

Mediterrán országokban a klimatikus viszonyokra adott magától értetődő válasz volt a pergolák elterjedése: a fedett nyitott terek szellős, elviselhető félárnyékot adtak a nyári hőségben. Sok déli ország nagyvárosában a zártsorúan beépített házak között az utcák fölé is félig áttetsző árnyékolókat feszítenek ki.

Magyarországon mintha tudomást se vennének az emberek az árnyékolás jelentőségéről. Inkább elrontják a tudatosan tervezett homlokzatokat légkondicionáló gépek külső egységeivel, mint hogy eleve homlokzati képbe illeszthető árnyékolókat használjanak. Pedig a külső árnyékolóknak átmeneti térképző szerepén túl nagyon fontos energetikai szerepe van.

A passzívház téli hőnyereségének jelentős részét a nagy ablakokon át lapos szögben érkező napsugárzásból nyeri. Nyáron azonban ez a hőnyereség túlfűti a lakást, így kerülendő. Az ablak fölé elhelyezett vízszintes szemöldök árnyékolók éppen az ilyen magas beesési szögű napsugarak kivédésére szolgálnak.

Az árnyékolók a külső és belső tér vizuális elválasztására is szolgálnak. Hibás megoldás azonban az energetikai vizsgálat nélkül belülre felszerelt árnyékoló. Bár így a napsugarak és a tekintetek tényleg ki lettek zárva, a napfény hőtartalma mégis bejut a lakásba, amit plusz energia befektetéssel tudunk csak újra a szabadba juttatni.

Egy intelligens házban az árnyékolást nem is kell a benn lakóra bízni. A hőtechnikai rendszer egyszerűen méri az egyes helységek hőmérsékletét, és szükség esetén automatikusan állít az árnyékolón. Ez a technológia semmivel nem nagyobb ördöngősség, mint a fényre sötétedő szemüveglencse – érdekes, ez utóbbi pedig teljesen átlagosnak számít napjainkban. További előnye a jelenleg elterjedt gurtnis megoldással szemben, hogy nem kell egy tömíthetetlen lyukat, potenciális hőhídforrást hagynunk minden egyes ablak mellett.

Az árnyékolás módjának megfelelő kiválasztásához célszerű a benapozás-vizsgálat elvégzése. Manapság erre is rendelkezésre áll szoftver, így minimális munka befektetésével pontos képet kaphatunk arról, hogy a nap melyik szakában milyen szögből milyen intenzitású napfény éri lakásunkat. Az árnyékolás kiválasztásánál ezek kulcsfontosságú információk.

Sokféle módja létezik a megfelelő árnyékolásnak, széles árbeli skálán, az azonban biztosra vehető, hogy az elhanyagolás sokkal több nehézség elé állítja az épületben lakót, mint a lehetőségek számba vétele, mérlegelése és felhasználása.

Kép: benapozás-vizsgálat a Sunarch szoftverrel