Izbég korábban egyutcás falu volt Szentendre mellett, mára a város fontos részévé vált. A skanzent is magába foglaló terület fokozott kulturális értékei miatt minden egyes épület esetében megfelelő körültekintés szükséges. A tervezett családi ház ennek szellemében formálódott, és nyerte el végső alakját.

Az épület két egyszerű nyeregtetős tömb kapcsolódásaként jellemezhető. A derékszögtől érzékenyen eltérő kapcsolódás megmozgatja az amúgy szokványos L alakú elrendezést. A nettó 126 m2 alapterületű épület kényelmesen elfért a telken, egy 16 m2-es fedett teraszt körülölelve, és egy privát udvart megteremtve. A nappali teraszra néző oldala délkeleti tájolású, így telepítése energetikai szempontból is következetes.

A bejárat jól átgondoltan az épület súlypontjához közel, a törésnél található. Innen a 3 lépcsőfokkal lejjebb levő közösségi, vagy a szintben lévő privát tér felé haladhatunk. A szintkülönbséget a terepre való illeszkedés, valamint a két tömb közötti markánsabb elválás iránti igény indokolja.

A 25 cm-es kerámia falazat és a 12 cm-es kisméretű bontott tégla külső burkolat közé 25 cm szórt cellulóz hőszigetelés kerül, belső oldalán párafékező fóliával. Így az épület megjelenése is a tulajdonos elvárásainak megfelelő lett, és a kitűzött energetikai célok is teljesülhettek. A vastag falazat a privát épülettömbön csak a szükséges mértékben lett tagolva nyílásokkal, míg a közösségi tömbön nagy megnyitások találhatóak az udvar felé.

A nappali tér födém nélküli kialakítású, az üres tetőtér be lett vonva a termikus burokba. Ezzel a módszerrel egyrészt a belső tér növekedett meg, másrészt a helység a benne levő faelgázosító kazán miatt indirekt hőtároló pufferként alkalmazható.

Az 5 kW-os készülék ugyan nem mondható nagy teljesítményűnek, de egy ilyen alacsony energiafelhasználású épületben bőven elegendő. Beüzemelésekor a nappali és közlekedő terek fűtése automatikusan leáll. A meleg levegő az üres tetőtérbe felszállva, az ott elhelyezett szellőzőkön keresztül jut el a többi helységbe, így a kazán az egész lakás levegőjét fűti.

A privát épülettömbnél a termikus burok az álmennyezeten helyezkedik el, a 4 szoba mennyezetfűtéssel ellátott, így a helységekben nem szükséges önálló hőleadók elhelyezése.

Az alapvető fűtési eszköz egy 9 kW-os hőszivattyú, amely fűtési és hűtési funkciót is be tud tölteni. Ehhez egy 300 literes használati melegvíz tároló puffertartály csatlakozik. A beépített hőcserélőre van kötve a telken levő gyűrűskút is, így fagymentesített víz folyamatosan rendelkezésre áll.

Az épületet épületbiológusok is ellenőrizték méréseikkel, elmondásuk szerint a villanyhálózat leföldelt kábelei miatt ennyire jól árnyékolt épülettel ritkán találkoztak.

A nehéz falszerkezetek hőtároló képességük miatt tovább képesek kellemes klímát biztosítani, emellett megjelenésük sem tájidegen. A cellulóz szigetelés remekül kiegészíti ezt a szerkezetet, és alapanyagánál fogva sokkal környezetbarátabb, mint a kőolaj származékból készült táblás szigetelések.

A fa nyílászáró szerkezetek, a bambuszparketta belső burkolat és az égetett agyagcserép fedés mind az épület természethez való közelségét hivatottak előmozdítani. Ezek a megoldások egyáltalán nem kívánnak nagy szakértelmet, speciális megoldásokat, vagy kiemelkedő anyagi ráfordítást, egyszerűen körültekintő anyagválasztás, és szemlélet volt szükséges a tervezés és a kivitelezés során.