A Lloyd palota helyén a legkorábbi írásos emlékek szerint már a XV. században is egy robosztus, vendégfogadóként funkcionáló épület állt. A jelenlegi épület pontos építésének időpontja bizonytalan, 1809-ben már 3 szintes volt, és egy 1845-ös festményen már a Mária oszlop is látható. 1886-ban teljesen megváltozott, radikális átépítésen esett át az épület. Ezt az átépítést a kor iparosítást és modernizálást előrevetítő vonulata szorgalmazta, de érezhető az épület bővítésének egyértelmű szándéka is. Az épület először egy déli oldalszárnyat kapott, a főhomlokzata pedig átépült klasszicista stílusban. A tető teljesen átépült, a manzárdtető helyett a háromszög alakú timpanon mögé szerkesztett alacsony hajlású tető látható.

A folyamatos fejlődés útját járja hazánkban az épületautomatizálás, mely szemben a nagyobb épületfelügyeleti rendszerekkel elsősorban a megrendelő kényelmi igényeit hivatott kielégíteni. A legkülönfélébb megoldásokkal találkozhat az épületautomatizálás iránt érdeklődő, mind a rendszerek kiépítésével, mind azok műszaki tartalmával kapcsolatban. A Domintell rendszer funkciói, lehetőségei a magánépítkezések piaca számára kínálnak kedvező megoldást.

A legtöbb épületautomatizálási rendszer a kényelmi alapfunkciók megvalósítására épít, kiegészítve egyéb extrákkal. A leggyakrabban világítások időzített, ciklikus, illetve környezeti feltételektől függő vezérlését, fényerő szabályozást, fényállapotok tárolását/előhívását, redőnyök, reluxák és egyéb motoros árnyékolók automatizált vezérlését tartalmazzák.

A cél: minél praktikusabban kialakítani a rendszert annak érdekében, hogy a használó a lehető legkevesebb beavatkozással elérhesse a kívánt állapotot.

Az épületautomatizálási rendszerek kiépítésénél a hagyományos villanyszereléstől eltérően csillagpontos kiépítést kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy minden áramkört, amit vezérelni szeretnénk (világítás, redőny, sötétítő, fűtés/hűtés szelepek, gépészeti vezérlés, locsoló mágnesszelep,…) csillagpontosan ki kell vezetékezni az épületben elhelyezett egy vagy több központi kapcsolószekrénybe és a beavatkozókat (kapcsolók, nyomógombok, érintőképernyős felületek,...), érzékelőket fel kell fűzni egy ún. buszrendszerbe.

Az épületben található összes világítási áramkört az épületautomatizálási rendszer vezérli, ahol az egyes helységekben a kapcsolt világítási áramkörök mellett fényerőszabályzott áramkörök is megtalálhatók, így akár egyetlen gombnyomással elérhetők különböző világítási-hangulat képek, ahol az egyes áramkörök megadott idő alatt elhalványulnak vagy éppen felerősödnek egy megadott fényerősségre, így nincs szükség az egyes áramkörök kapcsolgatására egyesével, hanem különböző állapotok állíthatók be (pl. TV nézés, olvasás, vacsora, buli, barátok,…).

A fényerőszabályzással olyan lehetőségek is elérhetők, hogy pl. éjszaka ha mosdóba vagy konyhába megyünk beállítható egy ún. útvonal fény, ahol a közlekedőben, fürdőben, WC-ben, konyhában egy halvány fény kísér el minket, így nem zavarja a szemet a nagy fényerő és ezt az útvonal fényt bekapcsolhatjuk egy ágy melletti nyomógombról, vagy a riasztórendszerrel és a mozgásérzékelővel kombinálva automatikusan előhívhatjuk mozgás hatására. Gyerekszobában  altatás után egy gombnyomással beállítható távozáskor egy 30 perc alatt fokozatosan elhalványuló fény. Jellemzően kültéri világítások esetén használható ki igazán a különböző időzítések lehetősége, pl. naplemente után 30 perccel felkapcsolnak a kerti lámpák és pl. 11-kor automatikusan lekapcsolódnak vagy ugyanígy időzíthetők a karácsonyi világítások, ahol a rendszer decemberben-januárban automatikusan felkapcsolja minden évben a kültéri díszvilágításokat a megadott időpontban mindenféle külső beavatkozás nélkül. Természetesen a lehetőség adott, hogy egy központi érintőképernyős kezelőn vagy akár egy hordozható Apple vagy Androidos eszközről (akár az interneten keresztül) az előre beállított időzítéseket módosítsuk, letiltsuk, engedélyezzük.

Az adott épületben a nyílászárók motoros redőnnyel lettek felszerelve, melyek az adott helységekből nyomógombokról kezelhetők alap esetben, de a tulajdonos kérésének megfelelően több helyen létezik egy-egy nyomógomb, amely az összes redőnyt illetve a szintek összes redőnyét vezérli az épületben. Ezen felül a hálószobák kivételével napfelkelte után 35 perccel automatikusan felmennek a redőnyök, így nem kell ébredés után egyesével végigmenni az épület helységein, hogy felhúzzák a redőnyöket. Természetesen ugyanez az automatikus funkció este is elérhető, ahol pl. a teraszajtók kivételével az összes redőny lemegy automatikusan naplemente után. Ezen alap redőnyvezérlési funkciókon felül a hőmérséklet érzékelők is kombinálva vannak az adott helységek redőnyeivel, így engedélyezés esetén a redőnyök a helység hőmérsékletétől függően automatikusan besötétítenek így megakadályozva a helységek túlzott felmelegedését.

A gépészeti rendszerekkel összhangban az ilyen rendszerekkel teljes helységenkénti fűtés- és hűtésvezérlés érhető el függetlenül a fűtés/hűtés típusától (padló, radiátor, fal, mennyezet, Fan-Coil, klíma). A helységenkénti fűtés- és hűtésvezérlés azt jelenti, hogy minden egyes vezérelt helységben beállítható egy a helység használatától függő akár naponta különböző hőmérsékleti profil, ami alapján a rendszer automatikusan kezeli az adott helységek kívánt hőmérsékletét a helységhez tartozó fűtés/hűtés körök vezérlésével.

Az épületautomatizálási rendszer szoros kapcsolatban áll a kiépített riasztórendszerrel is, ami azt jelenti, hogy pl. a riasztó rendszer beélesítésekor lekapcsol az összes világítás, kikapcsolnak a vezérelt dugaljak (pl. vasaló). Tartós távollét esetén a fűtés- és hűtésrendszer átvált távollét módra. Hazaérkezéskor a riasztórendszer kikapcsolásakor az előszobában, közlekedőben halvány fény fogad minket, halk zene szólal meg az épületben, szükség esetén felhúzódnak a redőnyök. A riasztórendszer mozgásérzékelői is felhasználhatók világításkapcsolásra pl. az éjszakai útvonal fények aktiválásához, így nem szükséges külön buszos mozgásérzékelők alkalmazása. Természetesen az beállítható, hogy a mozgásérzékelők csak este, sötétedés után kapcsolják fel az adott világításokat, útvonalfényeket.

írta: Dudinszky Orsolya

Egy épület kivitelezési munkálatai közben szinte mindig akadnak váratlan és előre nem látható szituációk, melyek a tervezett, vagy feltételezett állapottól eltérnek, ilyen esetekben természetesen az eredeti tervek módosulnak, a kérdés már csak az, hogy hogyan.

Az épület belső udvarán megépítésre kerülő medence szerkezetkialakítása kivitelezői kérésre módosított tervek alapján készül. A bemutatásra kerülő csomópontok azonos műszaki tartalommal bírnak, szerkezeti és vízzárási szempontból mindkettő teljes mértékben ellátja feladatát, így az áttervezési igény ellen - a hátrányok és előnyök megvitatása és elfogadása után- nem volt kifogása a tervezőknek.

Az első megoldási javaslat szerint a födémszerkezetre egy hagyományosnak mondható lapostetős rétegrend valósul meg. A háromszintes mélygarázs födémszerkezetére 2 cm-ről induló habcement lejtbeton készül, mely a PVC csapadékvíz szigetelés aljzatául szolgál.  A  PVC szigetelőlemezeket a mechanikai sérülések ellen minden estben szükséges védeni mind alsó síkról mind felső síkról. Jelen esetben a  szigetelőlemezt a lejtbeton felületi szemcséitől és a  betonozás során esetlegesen kialakuló kavicsfészkektől egy aljzatkiegyenlítő PP/PE filc védené. A csapadékvíz elleni szigetelést egy 1,5 mm vastagságú műanyag lemezes szigetelés biztosítja, melyre a medence alatti részen egy 2 cm vastagságú dombornyomott műanyag felületszivárgó lemez kerül elhelyezésre, mely biztosítja a csapadékvíz zavartalan közlekedését. A zöldtető PVC lemezszigetelésére már egy többfunkciós, PE habból dombornyomott felületszivárgó és vízmegtartó réteg kerül, mely egyben oldja meg a mechanikai sérülések elleni védelmet és a telepített zöldtető kiszáradásos problémáit. A medence szerkezete (XYPEX) vizzáró betonból készül a statikai és betontechnológiai tervek alapján (mint ahogyan a talajban lévő mélygarázs szerkezete is), mivel így a víztárolás a medenceteknőben (medence) szigetelőlemez nélkül is ellátja feladatát. A vízzáró betonok sajátossága, hogy minden egyes technológiai szünet (munkahézag) alkalmával a megszilárdult beton és a következő munkafázis alkalmával ráépített, „ráfolyatott” beton között a nedvesség minimális mértékben közlekedni tud, így a betonteknő a benne tárolt vízmennyiséget tárolni nem képes szivárgásmentesen, tehát kiegészítő vízmegtartó intézkedésre van szükség. Miután a medence alsó vízszintes aljzatlemeze elkészült, a megszilárdult beton peremére (a külső síktól minimum 15 cm-re ragasztással rögzítve) vízre duzzadó szalag kerül elhelyezésre, mely megakadályozza a víz átszivárgását a lemez és a medenceperem csatlakozásánál, mivel a munkahézagon bejutó víz útja a megduzzadt profilt kerülgetve jelentősen megnő, nyomása lecsökken. Az építészeti elvárásoknak megfelelően a medence peremek látszóbeton felületűek maradhatnak. Biztonsági okokból a medence belső felületére egy rétegben felhordott kent vízszigetelés kerül, melyet az éltöréseknél hajlaterősítő szalaggal kell felületfolytonosítani. A kenhető szigetelések az esetleges mozgások miatt  - melyeket a medenceperem külön munkafázisa, valamint az elkészített lejtbeton peremdilatációja okozna -  megrepedezhet, ezért a függőleges és vízszintes szigetelőréteg határán a vízzárást egy üvegszövet szálerősítésű szalaggal kell bevonni, ami a kent szigeteléssel összedolgozva a vízzáró anyagot az érzékenyebb részeken megerősíti és szilárdabbá teszi. A zöldtetős kert a medence egyes részein folytatódik, így a nedvesség elleni védelmet és a beton biológiai korrózióját ugyancsak egy dombornyomott felületszivárgó lemezzel oldanánk meg. Az épületszerkezetek védelme a zöldtetők környezetében az átlagosnál is fontosabb, hiszen a növények szempontjából elengedhetetlen nedvességhatás a szerkezetekre káros hatást fejthet ki. A medenceperem környezetében az esetleges földkimosódást és a (még) gyorsabb nedvességszivárogtatást mosott couleé kavicságy szolgálná, így a látszóbeton perem környezetben sem sárfelcsapódás, medencébe való földbemosódás, sem pedig betonkorrózió nem tudna kialakulni.

A második verziónál a medence szerkezete a vasbeton födémmel egybe van vasalva, a kivitelezői kérés szerint, így a csapadékvíz elleni műanyaglemez szigetelés a zöldtetőről felfordul a medence peremére, majd a medence belső felületén folytatódik, így teljes mértékben felületfolytonos a csapadékvíz elleni szigetelés. A PVC szigetelőlemezek anyaga és felületfolytonosítása alkalmas rá, hogy medencében, folyamatos vízben „álljon”. A látszóbeton részen attikalefedés szerűen oldjuk meg a „lefedést” egy lefelé fordított U alakú előregyártott látszóbeton elemmel, ami a (PVC-vel burkolt) vasbeton peremre rögzítés nélkül ráfordul és súlyánál, valamint alakjánál fogva a peremen elmozdulás nélkül fennmarad. Természetesen a medence peremein (és egyéb részein) a szigetelőlemez védelmét meg kell oldani, hiszen jelen esetben a kialakítás legérzékenyebb eleme maga a lemezes szigetelés, melynek átlyukasztása ázásos problémához vezethetne. A szigetelőlemezek védelméről mind építés közben (építőlemez, műanyaglemez takarás), mind építés után gondoskodni kell. Jelen esetben a mechanikai védőréteget a peremeken és a vízszintes medencefenéken egy műanyag felületszivárgó biztosítja, a medencealjon az esztétikai igényeket figyelembe véve fehér couleé kavics kerülne elhelyezésre. Az építés közbeni erősebb terhelés és a szigetelőlemez folyamatos vízben tartása miatt biztonsági okokból a szigetelőlemez vastagságát 1.8 mm vastagságúra változtattuk. A medence körüli zöldtetős kialakítás az előző csomóponttal azonos módon készül. A medence egy részén burkolt teraszrészek biztosítják a piheni vágyók nyugalmát, mely alatt helyet kap a medence gépészete. Jelen kialakításnál rendkívül fontos a kapcsolódó szerkezetek (pl. benyúló terasz rész letalpalása, gépészeti elemek) rögzítését olyan módon kell kialakítani, hogy a vízben lévő szigetelést semmilyen módon ne törjük át rögzítőelemekkel. Megfigyelhető, hogy az előző csomóponttal ellentétben itt nem készül lejtbeton a medencefenéken, mivel a vízforgató rendszer elszívó és befúvó csőáttörései már a függőleges medencefalat törik át.

A tervezési folyamat hosszadalmas munka és sok esetben nem zárul le a kivitelezés előtt. Azok az épületek,  melyekben a tervezői team, a formaalkotó építészek és a velük együtt dolgozó szakágak partnerként és munkatársként aktív szereplői maradnak a kivitelezési munkálatoknak, műszakilag és formailag precízebben valósulnak meg. Az építkezés közben kialakuló váratlan előre nem látható szituációk és műszaki változások az épület megjelenését és műszaki tartalmát jelentősen megváltoztathatják. Fontos tehát belátnunk, hogy a tervezett épület egészen a kulcsátadás pillanatáig alakul és változik, a papírra vetett tartalom módosul, és csak úgy valósulhat meg igazán jól egy épület, ha a tervezők és kivitelezők egymás munkáját megkönnyítve és tiszteletben tartva összhangban végzik munkájukat.    

Nyílászáró a lapostetőre - nyitás az ég felé

újabb részlet az Építés Spektrum májusi számából

Hazánk építőiparának története során sok olyan előkép vésődött be az emberek köztudatába, amelyek a megszokott megoldásokat előnyösebbnek mutatják az újító szándékúaknál. Jó példa erre a lapostetők, azon belül is a felülvilágítók helyzete. Nagyon sok szakember a lapostetőt problematikusan kivitelezhetőnek, a rá helyezett felülvilágítót pedig egyenesen épületszerkezeti öngólnak tartja.

Példák sokasága mutatja azonban, hogy a lapostetőnek nem kell egy hasznosíthatatlan, a környezettel való kapcsolatot minden tekintetben lezáró nehéz sapkának lennie. Természetesen nem a falba vagy a tetősíkba épített nyílászárók mintájára kell elképzelni a lapostető felülvilágítóját, inkább egy kis méretű, modern formavilágú üveg kupolaként.

A VELUX hőszigetelt felülvilágító kupolákban a tetőtéri ablakokban már megszokott hőszigetelő üvegezés található, így kompromisszumok nélkül lehet ablakunk a lapostetőn is. A külső edzett üvegréteg a külső, míg a ragasztott belső üveg a beltéri biztonság szempontjából fontos eleme a rendszernek. Az üvegezés egésze kiváló UV-védelmet biztosít és minimalizálja a hőveszteséget. A hőszigetelt felülvilágító kupolák üvegezésén ugyanakkor értékes hőenergia jut a belső térbe, vagyis olyan szoláris hőnyereséghez jutunk, amely korábban lapostetős épületeknél nem volt jellemző. A felülvilágító kupolák PVC lábazatának profiljai belül is hőszigeteltek, megfelelő beépítés esetén jelentősen csökkentve a hőhidak mértékét.

A formatervezésnek köszönhetően a VELUX hőszigetelt felülvilágító kupolák nagymértékben csökkentik a kívülről érkező zajhatásokat. Az eső vagy a jégeső kopogása nem teszi tönkre az éjszakai pihenést, vagy nyomja el a zenehallgatás élményét. Míg egy hajszárító zaja 80 dB, egy átlag beszélgetésé 60 dB, a felülvilágító kupolán kopogó esőcseppek zaja 46 dB, nyitható akril kupolával történő kialakítás esetén. Ez a gyakorlatban a szállodai lakószobákkal szemben támasztott követelményeknek felel meg.

A szerkezet hőátbocsátási tényezőjét két féleképp értelmezhetjük. Ha kupolaként tekintünk az elemre (kék szaggatott), felülete nagy lesz, így összességében a hőátbocsátási tényezője kiemelkedően jó. Ha azonban csak a lapostetőn levő nyílásra vonatkoztatunk (piros szaggatott), az érték leromlik, de 1,4 W/m2K értékével még így is napjaink ablakainak színvonalán van.

Lapostetők tűzvédelme 1/2. rész

Részlet az Építés Spektrum májusi számából

A technológiai eszközök és az internet rohamos fejlődésével az információk egyre gyorsabban jutnak el hozzánk, ennek következtében mi magunk is egyre gyorsabban igényeljük azokat.

Léteznek azonban olyan tartalmak is, amelyeket szeretnénk kényelmesen, jobb minőségben elérni, megpihenve az információáradat forgatagában.

A mobiltelefonok, laptopok, táblagépek beköltöztek életünkbe, ma már mindig kéznél vannak, hogy biztosítsák a számunkra fontos tartalmak kényelmes és gyors elérését. Nem szeretnénk lemondani a megszokott nyomtatott lapjainkról sem, azonban rohanó világunkban már egyre megterhelőbb elmenni az újságárushoz, intézni az előfizetést, viselni az esetlegesen elmaradó lapszámokkal járó kellemetlenségeket, vagy helyet biztosítani a megőrzésre szánt újságoknak.

A Digitalstand munkatársai azért dolgoznak, hogy megszokott és kedvelt lapjai mindig Önnel legyenek: otthon, a munkahelyen, a kávézóban, vagy éppen amikor szabadságra utazik. Online lapáruházunk a nap 24 órájában ügyfelei rendelkezésére áll, így a világ bármely pontján, a nap bármely szakában megvásárolhatja, elolvashatja vagy újra előveheti újságjait.

Tartson velünk, és fedezze fel a digitális újságolvasás előnyeit! Ha a Digitalstandot választja, kedvenc lapjai mindig Önnél lesznek, ráadásul kedvezőbb áron, mint korábban bármikor!