Van egy hely a fejünk felett, mely megvéd minket a külső környezettől, túlzott naptól, esőtől, hótól, sokat költünk a kialakítására, elkészülte után mégsem látjuk szinte soha. Ez a hely a tető. A madaraknak és a felettünk elszálló repülőgépről kíváncsiskodóknak választunk mediterrán vagy modern, beton vagy kerámiacserepet. Pedig lehetőségünk lenne arra, hogy a közvetlen környezetünkben természetbarát környezetet teremtsünk magunknak és a körülöttünk élő állatoknak, növényeknek.

 

Ez a megoldás a tetőkert, vagy, ahogy szaknyelv mondja: a zöldtető, mely nem a burkolat színét jelenti, hanem felületének anyagát, a növényt. A szerkezet megtervezett egységet jelent, melyben a tetőszigetelés és a vegetáció összehangolt egységet képez.  

 

A zöldtetők és zöld homlokzatok előnyei közül talán a legfontosabb, hogy az élő réteg plusz hőszigetelést jelent, amely nyáron hidegen, télen melegen tart. Csupasz tetőfelszínen gyakorta lehet mérni akár 80ºC-ot. Ez a hőszigetelő anyagok idő előtti elöregedését okozza. Egy szakszerűen épített és fenntartott zöldtető vízszigetelése 15 év elteltével is az újjal megegyező minőségű.

A zöldtető hűti a felületet és a környező levegőt. A víz nagy fajhője miatt 1 kg víz elpárologtatásával 1000 m³ levegő hőmérséklete 2ºC-kal csökken. A párologtató felület nagysága a vegetáció típusától nagyban függ, pl. a nyírt gyep m²-e 4-5 m² felülettel rendelkezik, egy 40-60 cm-es kaszálatlan rét m²-ként 220-240 m² asszimiláló felületet jelent. A zöldtetők hőmérséklet-szabályozása a drága klímaberendezésekkel szemben nem hőszétválasztásos elven működik, nem a környezetüket terheli a felesleges hővel, hanem a növények testük felépítésére használják fel az energiát.

A növények felszíne visszaveri a külső környezetből érkező hangokat ill a zöldtető leárnyékolja a szerkezetet, így kevesebb zaj szűrődik be az életterünkbe. Németországi adatok szerint a visszaverés értéke 3 dB, a belső térben 8 dB-lel mértek kevesebbet a hagyományos lapostetővel épült épületekhez képest.

 

 Karl-Heinz Braun, a Német Tetőkertész Szövetség képviselője szerint a legegyszerűbb zöldtető is m²-ként évi 5 liter fűtőolaj-megtakarítást jelent.

Livingstone-Rogers-Bishop 2008-ban egy londoni zöldtetővé átalakított lapostetőn mérték az energiafelhasználás változását. A 850 m²-en évente 25,92 Kwh/m2-nyi energiát takarítottak meg, ami évi 4-5000 £ (kb. 1,5 millió Ft).

 A modern városiasodás nagy problémája a zárt felületképzés. A sok betonozott felületről a csapadékvíz nem képes elszikkadni, „csúcsra járatja” a csatornarendszert. Ez Magyarországon különösen nagy gond az alulméretezett, elavult csatornahálózat miatt. A zöldtetők a hagyományos tetőszerkezetekhez képest, szerkezetüktől függően 50-90%-ban visszatartják, azaz elpárologtatják a lehulló csapadékvizet. Ehhez járul hozzá, hogy az átbocsájtott víz is csak jelentős késleltetéssel jelenik meg. Júliusban egy átlagos 8-10 mm-es csapadék nem is jut el a csatornahálózatig. 12-15 mm csapadék esetében az extenzív tető a víz 75%-át megtartja, és csak 25% jelenik meg a csatornahálózatban, egy teljes napos késéssel.

 

A késleltetett lefolyás miatt kisebb átmérőjű csatornahálózat, kisebb záportározó is elegendő, mely alacsonyabb beruházási költséget jelent.

Különösen nagy a szerepe a zöld szerkezeteknek a finompor megkötésében, melyet a gépjárműforgalom korlátozásával sem lehet eredményesen visszaszorítani. A növények levelein megtapadó porszemcséket az esővíz lemossa a közegbe, és így már nem kerülhetnek vissza a város levegőjébe. A porszennyezettség erősíti a nagyvárosokban az úgynevezett hősziget-effektust, amikor a nap által felmelegített út- és házfelületekről származó hő lebegteti a porszemcséket, ezek visszatartják a hősugarakat, emiatt kevésbé képes éjszaka a levegő visszahűlni, és ezért végül egyre melegebbé válnak a belvárosi részek. Németországi adatok szerint egyes városokban akár 15ºC-os különbséget is mértek egy-egy nyári napon a külső kerületekhez képest. A városközpontok felett kialakuló zivatarok 30-40%-kal gyakoribbak és intenzívebbek, amiért szintén a hősziget-effektus felelős, mivel a gyorsan felmelegedő levegő hirtelen találkozik a felsőbb légrétegekkel.

A legegyszerűbb extenzív zöldtető is minimum 375 g/m² CO₂-t köt meg évente. Ezért a zöldtetők alkalmazásával jó hatásfokkal lehetne küzdeni a klímaváltozás ellen.

 

 

Az egyik legújabb trend a zöld homlokzatok alkalmazása, melyeknek legszebb példái Franciaországban találhatóak, de több ország megépült, és tervezett épülete is alkalmazza őket.

A zöld homlokzatok vertikális elhelyezkedésük miatt külön tartószerkezetet igényelnek. Ez készülhet alumíniumból, vagy rozsdamentes acélból, az elemes homlokzatburkolatokhoz hasonló rögzítési elvvel.

 

A fém vázszerkezetre filcborítású kőzetgyapot alapú növénytartó táblák kerülnek, integrált öntözőrendszerrel szerelve. A rendszer záróelemei szinte bármely homlokzathoz csatlakoztathatóak, napjaink burkolatváltásaihoz hasonló megjelenéssel.

 

A homlokzat viszont folyton változó lesz, a növények variálhatósága, és életciklusuknak megfelelő megjelenésük miatt.

Az olaszországi Breganze településén épült Diesel székház kiváló példája a zöld homlokzatoknak. A Flexipanel 50-60 rendszer súlya víztelenített állapotban 55 kg/m², a beültetett növényzettel együtt.

 

A tartóprofilok 62 cm-es osztásközzel helyezkednek el, a rögzítések pedig 52 cm-re esnek egymástól, ez könnyen kezelhető táblaméreteket jelent.

20 méteres magasságig a 0,6 kg/fm tömegű alumínium rendszer is alkalmazható, afölött a teherbíróbb galvanizált acél szerkezet a célszerű.

A kezdeti növényborítottság kb. 90%-os, és 6 hónap alatt éri el a teljes fedést. Ettől kezdve pedig éveken át szemet gyönyörködtető, és nyugtató környezetet teremt, amely napjaink épületei többségének súlyos hiányossága.

 

 

Az adatokat a Sum és Társa Kft. zöldtető és zöldhomlokzat forgalmazó szolgáltatta.