írta: Dudinszky Orsolya
Egy épület kivitelezési munkálatai közben szinte mindig akadnak váratlan és előre nem látható szituációk, melyek a tervezett, vagy feltételezett állapottól eltérnek, ilyen esetekben természetesen az eredeti tervek módosulnak, a kérdés már csak az, hogy hogyan.
Az épület belső udvarán megépítésre kerülő medence szerkezetkialakítása kivitelezői kérésre módosított tervek alapján készül. A bemutatásra kerülő csomópontok azonos műszaki tartalommal bírnak, szerkezeti és vízzárási szempontból mindkettő teljes mértékben ellátja feladatát, így az áttervezési igény ellen - a hátrányok és előnyök megvitatása és elfogadása után- nem volt kifogása a tervezőknek.
Az első megoldási javaslat szerint a födémszerkezetre egy hagyományosnak mondható lapostetős rétegrend valósul meg. A háromszintes mélygarázs födémszerkezetére 2 cm-ről induló habcement lejtbeton készül, mely a PVC csapadékvíz szigetelés aljzatául szolgál. A PVC szigetelőlemezeket a mechanikai sérülések ellen minden estben szükséges védeni mind alsó síkról mind felső síkról. Jelen esetben a szigetelőlemezt a lejtbeton felületi szemcséitől és a betonozás során esetlegesen kialakuló kavicsfészkektől egy aljzatkiegyenlítő PP/PE filc védené. A csapadékvíz elleni szigetelést egy 1,5 mm vastagságú műanyag lemezes szigetelés biztosítja, melyre a medence alatti részen egy 2 cm vastagságú dombornyomott műanyag felületszivárgó lemez kerül elhelyezésre, mely biztosítja a csapadékvíz zavartalan közlekedését. A zöldtető PVC lemezszigetelésére már egy többfunkciós, PE habból dombornyomott felületszivárgó és vízmegtartó réteg kerül, mely egyben oldja meg a mechanikai sérülések elleni védelmet és a telepített zöldtető kiszáradásos problémáit. A medence szerkezete (XYPEX) vizzáró betonból készül a statikai és betontechnológiai tervek alapján (mint ahogyan a talajban lévő mélygarázs szerkezete is), mivel így a víztárolás a medenceteknőben (medence) szigetelőlemez nélkül is ellátja feladatát. A vízzáró betonok sajátossága, hogy minden egyes technológiai szünet (munkahézag) alkalmával a megszilárdult beton és a következő munkafázis alkalmával ráépített, „ráfolyatott” beton között a nedvesség minimális mértékben közlekedni tud, így a betonteknő a benne tárolt vízmennyiséget tárolni nem képes szivárgásmentesen, tehát kiegészítő vízmegtartó intézkedésre van szükség. Miután a medence alsó vízszintes aljzatlemeze elkészült, a megszilárdult beton peremére (a külső síktól minimum 15 cm-re ragasztással rögzítve) vízre duzzadó szalag kerül elhelyezésre, mely megakadályozza a víz átszivárgását a lemez és a medenceperem csatlakozásánál, mivel a munkahézagon bejutó víz útja a megduzzadt profilt kerülgetve jelentősen megnő, nyomása lecsökken. Az építészeti elvárásoknak megfelelően a medence peremek látszóbeton felületűek maradhatnak. Biztonsági okokból a medence belső felületére egy rétegben felhordott kent vízszigetelés kerül, melyet az éltöréseknél hajlaterősítő szalaggal kell felületfolytonosítani. A kenhető szigetelések az esetleges mozgások miatt - melyeket a medenceperem külön munkafázisa, valamint az elkészített lejtbeton peremdilatációja okozna - megrepedezhet, ezért a függőleges és vízszintes szigetelőréteg határán a vízzárást egy üvegszövet szálerősítésű szalaggal kell bevonni, ami a kent szigeteléssel összedolgozva a vízzáró anyagot az érzékenyebb részeken megerősíti és szilárdabbá teszi. A zöldtetős kert a medence egyes részein folytatódik, így a nedvesség elleni védelmet és a beton biológiai korrózióját ugyancsak egy dombornyomott felületszivárgó lemezzel oldanánk meg. Az épületszerkezetek védelme a zöldtetők környezetében az átlagosnál is fontosabb, hiszen a növények szempontjából elengedhetetlen nedvességhatás a szerkezetekre káros hatást fejthet ki. A medenceperem környezetében az esetleges földkimosódást és a (még) gyorsabb nedvességszivárogtatást mosott couleé kavicságy szolgálná, így a látszóbeton perem környezetben sem sárfelcsapódás, medencébe való földbemosódás, sem pedig betonkorrózió nem tudna kialakulni.
A második verziónál a medence szerkezete a vasbeton födémmel egybe van vasalva, a kivitelezői kérés szerint, így a csapadékvíz elleni műanyaglemez szigetelés a zöldtetőről felfordul a medence peremére, majd a medence belső felületén folytatódik, így teljes mértékben felületfolytonos a csapadékvíz elleni szigetelés. A PVC szigetelőlemezek anyaga és felületfolytonosítása alkalmas rá, hogy medencében, folyamatos vízben „álljon”. A látszóbeton részen attikalefedés szerűen oldjuk meg a „lefedést” egy lefelé fordított U alakú előregyártott látszóbeton elemmel, ami a (PVC-vel burkolt) vasbeton peremre rögzítés nélkül ráfordul és súlyánál, valamint alakjánál fogva a peremen elmozdulás nélkül fennmarad. Természetesen a medence peremein (és egyéb részein) a szigetelőlemez védelmét meg kell oldani, hiszen jelen esetben a kialakítás legérzékenyebb eleme maga a lemezes szigetelés, melynek átlyukasztása ázásos problémához vezethetne. A szigetelőlemezek védelméről mind építés közben (építőlemez, műanyaglemez takarás), mind építés után gondoskodni kell. Jelen esetben a mechanikai védőréteget a peremeken és a vízszintes medencefenéken egy műanyag felületszivárgó biztosítja, a medencealjon az esztétikai igényeket figyelembe véve fehér couleé kavics kerülne elhelyezésre. Az építés közbeni erősebb terhelés és a szigetelőlemez folyamatos vízben tartása miatt biztonsági okokból a szigetelőlemez vastagságát 1.8 mm vastagságúra változtattuk. A medence körüli zöldtetős kialakítás az előző csomóponttal azonos módon készül. A medence egy részén burkolt teraszrészek biztosítják a piheni vágyók nyugalmát, mely alatt helyet kap a medence gépészete. Jelen kialakításnál rendkívül fontos a kapcsolódó szerkezetek (pl. benyúló terasz rész letalpalása, gépészeti elemek) rögzítését olyan módon kell kialakítani, hogy a vízben lévő szigetelést semmilyen módon ne törjük át rögzítőelemekkel. Megfigyelhető, hogy az előző csomóponttal ellentétben itt nem készül lejtbeton a medencefenéken, mivel a vízforgató rendszer elszívó és befúvó csőáttörései már a függőleges medencefalat törik át.
A tervezési folyamat hosszadalmas munka és sok esetben nem zárul le a kivitelezés előtt. Azok az épületek, melyekben a tervezői team, a formaalkotó építészek és a velük együtt dolgozó szakágak partnerként és munkatársként aktív szereplői maradnak a kivitelezési munkálatoknak, műszakilag és formailag precízebben valósulnak meg. Az építkezés közben kialakuló váratlan előre nem látható szituációk és műszaki változások az épület megjelenését és műszaki tartalmát jelentősen megváltoztathatják. Fontos tehát belátnunk, hogy a tervezett épület egészen a kulcsátadás pillanatáig alakul és változik, a papírra vetett tartalom módosul, és csak úgy valósulhat meg igazán jól egy épület, ha a tervezők és kivitelezők egymás munkáját megkönnyítve és tiszteletben tartva összhangban végzik munkájukat.
