Körültekintően kell eljárnia az embernek, ha egy meglévő lakóépületet akár bővítéssel, akár felújítással korszerű épületté szeretne alakítani. Nem csak a tervezéskori precizitás, de a kivitelezés folyamatos felügyelete is elengedhetetlen.

Nyíregyházán nemrégiben ilyen projektre került sor, és a tapasztalatok szerint kellő odafigyeléssel lehetséges. A tervezés problémáin túlmenően egy sor kivitelezéskor kiderülő, és megoldandó helyzet áll elő. A meglévő 50 cm-es vályogfallal épült épületrész bővítése 30 cm-es hőszigetelt tégla falazattal folyamatos műszaki vezetői munkát igényelt.

Az új és régi alaptestek szigetelése, a dűbelezés helyett tapasztott hőszigetelés alkalmazása és a szokásos passzívház-nyílászárók illetve gépészet alkalmazása lehetővé tette egy ilyen több komponensű ház egységesként való működését.

Bár a passzívház-minőség ilyen peremfeltételek mellett csak sokkal nagyobb beruházással elérhető, a későbbre ütemezett esővíz- és szürkevíz hasznosító rendszer, a napkollektoros előmelegítő és az energiatakarékos LED világítás mindenképp az ország energetikai „felső tízezrébe” emeli az épületet.

A tervezés során minden esetben - felújítás esetén pedig főképp - mérlegelni kell az egyszeri beruházási költség növekedésének illetve a későbbi fenntartási költség mérséklésének fontosságát.

Szakkiállítás és Nemzetközi Tudományos Konferencia
2011. október 13-14.

DEBRECENI EGYETEM
Védnökök:
Prof. Dr. FÁBIÁN ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Rektora
Dr. PAPP LÁSZLÓ Debrecen Város alpolgármestere

ízelítő:
PROGRAM
Csütörtök, 2011. 10. 13. (DE Főépülete, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1)
9:00 – A Szakkiállítás megnyitása, DE főépület Díszudvar
Prof. Dr. GAÁL István a DE TEK elnöke
(nyitvatartás csütörtökön 18:00-ig)
A Szakkiállítás látogatása minden érdeklődő számára ingyenes.
10:00 – 10:20 A Tudományos Konferencia megnyitása (DE AULA)
Prof. Dr. Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem Rektorhelyettese
Dr. SZŐCS Edit a Debreceni Egyetem Mőszaki Kar Dékánja
10:20 – 10:30 Szakdolgozat díjak átadása
10:30 – 12:00 Plenáris előadások (DE AULA)
Levezető elnök: Dr. SZŐCS Edit, Debreceni Egyetem
10:30 – 10:50 Dr. CHAPPON Miklós, ügyvezető igazgató
Kamleithner Kft., MMK Épületgépészeti tagozatának elnöke
A lakosság tájékozatlansága a mőszaki értelmiség felelőssége is
10:50 – 11:10 Dr. SZEKERES József, ügyvezető igazgató
Rosenberg Hungária Kft.
Energia hatékony légkezelés az új előírások tükrében
11:10 – 12:10 KÜRTI Sándor, elnök
KÜRT Zrt.
Gazdasági csapdák - most és mindörökké…
12:10– 14:00 Ebédszünet
14:00 – 18:00 A Szakkiállítás látogatása (Díszudvar, Előcsarnok, Kerengő, Közlekedő,
Szabad terület)
19:00 – 20:00 CSAK ÉNEKELÜNK! gospel koncert
Miskolci Fráter Kórus
(helyszín: Bolyai utcai református templom)
20:15 – 23:00 Fogadás – meghívóval rendelkezı vendégeink részére
Debreceni Egyetem Főépület Aula
Pohárköszöntıt mond:
Prof. Dr. Fábián István, a DE Rektora
Péntek, 2011. 10. 14.

A teljes program a szekcióülésekkel a http://www.saller.atw.hu/gepeszeti_napok.pdf címen elérhető.

3. Alkalommal kerül megrendezésre Debrecenben a Kapcsolatok Napja nevű rendezvény, 2011 október 8-án.

ízelítő:

11:45 - Fenntartható fejlődés és Debrecen - Dr. Papp László alpolgármester

11:55 - Nyolc tanszék, egy cél a Műszaki Karon - Dr. Szűcs Edit, főiskolai tanár, dékán, Csonka Tibor, vezérigazgató, Hőszolgáltató zrt.

12:15 - Mi a fenntartható építészet? - Boldoghy Béla ügyvezető, FEP-KONCEPTUM Kft.

12:30 - Fenntartható létesítmények tervezésének szempontjai - Debreczy Zoltán, elnök, ügyvezető, Magyar Passzívház Szövetség, Magyar Légkomfort Társaság, Farsang Attila, tanársegéd

12:45 - Duzzasztott agyagkavics adalékanyaggal készülő könnyűbetonok alkalmazási lehetőségei a magas-és mélyépítésben - Pántya György ügyvezető, Liapor Házak Kft., Dr. Kovács Imre, főiskolai tanár

A teljes program itt megtekinthető: http://www.saller.atw.hu/kapcsolatok_napja.pdf

Napjaink újépítésű házaiban kevés közös dolog van. Eltérő anyagokból, eltérő technológiával, eltérő árkategóriában épültek. Egy azonban közös: nagy problémát okoz a megfelelő szellőzés hiánya. Az okok a modern szerkezetekhez még fel nem nőtt gondolkodásmódban gyökereznek.

A korszerű, jó tömítéssel rendelkező nyílászárók, az esetenként már korszerűnek nevezhető fal-és tetőszigetelések, párazáró rétegek végzik a dolgukat: teljesen körbeszigetelik a házat. Hőtechnikai szempontból ez egy nagy előrelépés az elmúlt évtizedekhez képest, a vele járó mellékhatások vizsgálata és kezelése nélkül viszont a beteg épület szindrómához vezetnek.

A mindennapi élet során keletkező pára korábban semmilyen problémát nem okozott. A kézzel gyártott és összeépített hagyományos fa ablakok, a többé-kevésbé hézagosra sikeredett cserép, zsúp, vagy nádfedés olyan mértékű szellőzést biztosított a háznak, hogy a keletkező pára nyugodtan távozhatott a lakásból. Napjainkban azonban a korszerű szerkezeteinkkel és szigeteléseinkkel ezt a párát beszorítjuk a lakásba.

Ezt fokozandó, egyre több vízzel működő gépet, rendszert helyezünk el a lakáson belül, melyek korábban kint, vagy külön épületben voltak. Például a mosógép a korábbi mosodák helyett, a zuhanyok, szaunák, jacuzzik a korábbi fürdőházak helyett a lakásokba kerültek. A hűtőgépek, vasalók, vizes porszívók, zárt égésterű kazánok, mosogatógépek, lakáson belüli dísznövények páraterhelése is jellemzően huszonegyedik századi sajátosságok.

A fentiek tükrében látható, hogy a fokozottan leszigetelt házba bejutó nagymennyiségű párát a korábbiaknál nagyságrendileg több szellőztetéssel lehetne elszállítani. Nem megfelelő azonban az a gyakorlat, hogy a lakás némely ablakait folyamatosan bukóra nyitva szellőztetünk. A kismértékű légcsere mellett nagyarányú hőveszteség lép fel, és a lehűlt falakban a pára lecsapódik, eláztatva a helységet, beindítva a penészedést.

A megfelelő megoldás a napi sokszori intenzív, de rövid szellőztetés lenne. Kereszthuzatot létrehozva a lakás levegőjének egésze 2-3 perc alatt kicserélhető, amivel a páramérleg és a levegőminőség is a helyére billen, ugyanakkor a falak hőtartó képessége miatt a lakás perceken belül visszanyeri eredeti hőfokát.

Napjaink életviteli modelljei közül azonban nagyon kevesekébe fér bele, hogy másfél óránként pár percig intenzíven szellőztessen. Amennyiben tehát nincs egy erre a célra otthon tartott nyugdíjas nagyszülő, úgy mesterségesen kell megoldani a szellőztetést. Egy megfelelően megtervezett szellőztető berendezés akár automatikusan érzékeli a levegő páratartalmát, CO2 szintjét, hőmérsékletét, és ennek megfelelően cseréli a lakás levegőjét.

A korszerűbb légcserélők hővisszanyerős rendszerrel társulnak, amely az eltávozó használt levegő hőtartalmának nagy részét átadja a beérkező friss levegőnek, így a legnagyobb téli hidegben sem kell fagyos levegőt engednünk a lakásba, ahogyan azt a szellőztetéssel tennénk.

Bár az ilyen rendszerek beépítése és üzemeltetése anyagi többletet jelent, megfelelően komplex és átgondolt tervezéssel költségeik minimalizálhatóak, ugyanakkor lakásunk élettartamát többszörösére növelhetik, és emellett a bent lakók életminőségét nagymértékben emelhetik.

Amennyiben tehát lakásunkat nem csupán hideg-meleg ellen megfelelően becsomagoltnak, hanem élhető levegővel folyamatosan ellátottnak, és száraznak szeretnénk tudni. feltétlenül gondoskodjunk a szellőzés huszonegyedik századi szintű kidolgozásáról.

Amennyiben eddig a felismerésig eljutottunk, már több lépéssel az átlag előtt járunk.

Ha a magyar építész közösség tartani szeretné az Európai Unió által diktált energetikai fejlesztési tempót, akkor sürgősen el kell kezdeni a jövő építészeinek szemléletbeli és gyakorlati oktatását. Ez a cél látszik megvalósulni a Debreceni Egyetemen, ahol a hallgatók egyetemi képzés keretén belül sajátíthatják el a passzívház tervezés néhány sarkalatos pontját.

A 2010/31/EU irányelv szerint az uniós tagállamoknak 2020. december 31-ig biztosítaniuk kell, hogy valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az épületek nem megújuló energiaforrásoktól való függőségét kell nulla közelébe szorítani. Ennek kétféle lehetséges megoldása van: Épületenként egy relatív nagy energiatermelő egység (kollektor, biomassza feldolgozó, napelem, szélkerék, stb.) elhelyezése, vagy eleve közel nulla energiát fogyasztó épület.

Ez utóbbit hívja a szakma passzívháznak. Bizonyára lassan mindenki hallotta ezt a fogalmat, azonban a legtöbben nyugat-európai luxusnak gondolva nem is foglalkoztak a témával különösebben. Így volt ez a magyar építész társadalomban is sokáig. Aki saját energiából foglalkozott a témával, többé-kevésbé kitanulhatta az energiatakarékosság fellegvárainak tervezési metódusát, a hétköznapi építőiparba azonban nehezen ért el ez a lendület.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán 2011 őszétől az építészhallgatók képzésük keretein belül ismerkedhetnek meg a passzívház tervezés alapjaival. A kötelező Épületszerkezettan tárgysorozat egy-egy óráján bemutatásra kerül a nagy tervezői és kivitelezői precizitást igénylő passzívház-elmélet, és aki kedvet kapott a témához, szabadon választható tárgy keretében foglalkozhat a témával.

A passzívház tervezés nem egy kiforrott tudományág. Tucatszám lehet találni olyan szegmenseket, amelyek részletes vizsgálata, tanulmányozása még nem történt meg a passzívházak 20 éves története során. Így a tantárgy hallgatói szinte tudományos diákköri kutatáshoz hasonló problémákkal szembesülhetnek, olyanokkal, amelyeket előttük még esetleg senki más nem vizsgált hazánkban.

Ezen kívül megismerkedhetnek a passzívház tervezés elméleti, és részleteiben felmerülő problémáival, kis csoportokban saját megoldásokat találhatnak ezekre. A tantárgy keretében készített anyagokból pedig kiadvány készül, melyek remélhetőleg minden a témára fogékony építésznek hasznos tanulságokkal fog szolgálni.

Huszonegyedik századinak lenni nem azt jelenti, hogy az ember képes bármit feltalálni. Inkább azt jelenti, hogy képes felismerni a régi elemek előnyeit, és korszerű technológiával valamint a tradicionális tapasztalatok alkalmazásával mai viszonylatban is versenyképessé tenni azt.

A legnehezebben meggyőzhető emberek számára is kezd világossá válni, hogy a 20. században kitaposott energiagazdálkodási ösvény a 21. században már nem járható. El is kezdődött a verseny az energetikával érintett szektorokban az energiatudatosan gondolkozó befektetők meghódításáért. A gyors ütemű fejlődés során sokan olyan új, és világmegváltónak gondolt anyagok, szerkezetek kikísérletezésén fáradoztak, melyek végül azóta is tervezőasztalon állnak.

Szerencsére néhányan rájöttek, hogy nem szükségeses feltalálni mindent újra, hiszen a legtöbb természet közeli, ennél fogva energiatudatos megoldás már dédapáink idején is létezett. A tradíció és a 21. századi technológia ötvözésével született meg a Tapolcafői Forrástégla koncepciója is.

A vályogtégla, mint építőanyag bizonyára mindenki számára ismert. A modernizált kitermelés és feldolgozás biztosította előnyök azonban talán még a régebbi vályogházban élőket is meglephetik.

A vályog egyszerűen kiváló életteret képes teremteni.

Az emberre ma még ismeretlen hatással bíró sugárzások (mesterséges rövidhullámú eszközök, mobiltelefonok, stb.) nagy részét elnyeli, így biztonságosan árnyékolt épületek építhetőek belőle. Az elektroszmog mértékét mérsékli, illetve antisztatikus volta lévén a lebegő por egy részét megkötve tisztább levegőt biztosít. Relatív nagy tömegének köszönhetően a zajhatásokat nagymértékben képes csillapítani, miközben hőtárolása és hőfokcsillapítása is jelentős.

Páraszabályozó képessége kimagasló, miközben káros, vagy korrodáló kipárolgás sem lép fel, mint sok „modern” építőanyag esetén. A fedett szín alatti természetes szárításos technológia miatt készítésekor a szokványos falazóelemekhez képest töredéknyi a primerenergia felhasználása. Életciklusa után visszaforgatható a természetbe.

Zárt habarcs-fugával és belső oldali vakolattal teljesen légtömör, légzáró falszerkezet érhető el, így passzívházak építéséhez is megfelelő anyag.

Égetett agyag pillérek közti szárított Forrástégla vályogfal

Napjaink energetikai követelményét önmagában szinte semmilyen falazóelem nem képes teljesíteni. Még inkább igaz ez az elkövetkezendő évek energetikai tervezeteinek követelményeire. Kijelenthető tehát, hogy egy korszerű háznak mindenképpen kiegészítő hőszigetelésre van szüksége.

Nem mindegy azonban, hogy ez a hőszigetelés egy az imént említett emberbarát belső környezetet határoló hagyományos szerkezetre kerül, mint 21. századi hőpajzs, vagy egy tartószerkezeti megfontolásokból kényszerűen létrehozott hátszerkezetet próbálunk hőhídmentessé és élhetővé tenni vele.

Emellett természetesen érdemes a farzsebünkre is gondolni. Egy napjainkban nagyon elterjedt 30 cm-es blokktégla falazatba négyzetméterenként 7600 Ft értékű égetett téglára van szükségünk (16 db), míg ugyanez 4700 forint értékű vályogtéglával (36 db) is megvalósítható. A fent említett előnyök ismeretében ez szinte egyértelművé teszi a döntést: tradíció és technológia.

A Tapolcai Forrástégla termékekről, különféle felhasználási módokról, referenciákról bővebben a www.forrastegla.hu honlapon olvashat a környezettudatos olvasó.

Forrástégla szárítás

 Beépítés közben

Gázáremelés, elzárt gázexport, levágott gázcsonkok. 2011-re ezek nap mint nap hallható fogalommá váltak. A lakosság többségének hatalmas megkönnyebbülés lenne a gázszolgáltatótól való függetlenedés. Mivel Magyarország importfüggő ország, a közérdek is a fogyasztás visszafogását diktálja. Nem is beszélve a lakossági megtakarításokon keletkező vásárlói potenciál növekedéséről. Jelenleg erre lakossági szinten egy megoldás létezik: a passzívház.

Passzívházakról sokan sokféleképp vélekednek. Sokan megírták már, hogy nehéz egy olyan házban élni, ahol fix ablakok közé zárva, csak szellőztetőn keresztül lélegezhetünk, ahol a számunkra kedves lakáselrendezést fel kellett adni az energetikai hatékonyság miatt.

Talán igazak is voltak ezek a megállapítások a 90-es években, amikor a passzívház technológia minden egyes ház megépültével tapasztalatot gyűjtött, gyermekcipőben járt. Mára azonban szó sincs ilyen megkötésekről, a technológia és a tervezési lehetőségek adta szabadság vetekszik egy hagyományos házéval. Megfelelően átgondolt tervezés mellett szinte minden elrendezés megoldható, szellőztetni nyugodtan lehet ablakon, ajtón vagy tetőablakon át.

Felmerül a kérdés, hogyan lehet ekkora szabadság mellett mégis képes a passzívház a hagyományos gázüzemű fűtési rendszerek nélkülözésére. A válasz erre az, hogy kisebb, de természetközelibb energiaforrások felhasználásával, illetve a rendelkezésre álló energia átgondolt elosztásával.

Vegyük ezeket sorra: jelenleg az energiaforrás a gázszolgáltató, ahonnan az import gáz egy általában túlméretezett kazánba kerül, ami alacsony hatásfokkal elégeti azt, és a hőt aránytalanul elosztja a lakásban. Még rosszabb esetben a hőt előállítják egy üzemben, és távhőként érkezik a lakásba, ahol aztán gyakran télen is nyitott ablaknál kell aludni.

Mindezek helyett a passzívház felhasználja azokat a kisebb hőforrásokat, melyeket jelenleg veszni hagyunk: a zuhanyba lefolyó forró víz hőjét, a főzéskor keletkező hőt, a lakásban élők teste által termelt hőt, a napfény hőjét. Amikor pedig a leghidegebb hónapokban ezek sem elegendőek, napkollektor, vagy talajkollektor biztosítja a komforthoz szükséges hőmennyiséget.

A lakásba bejutott energiát a légcserélő rendszer egyenletesen osztja el, így nem kell nyáron menekülni a napfényesebb nappaliból, illetve télen is kellemes hőmérséklet van például a fürdőszobában. A távozó használt levegő egy hőcserélőn megy keresztül, felmelegítve a beérkező hideg levegőt, így a szellőztetési hőveszteség is minimális.

A tájolás, illetve az ennek megfelelően tervezett üvegezés maximálisra növeli a téli szoláris hőnyereséget. A megfelelően túlnyújtott tetőidomok illetve árnyékolók pedig a magas nyári napsugarak ellen védenek, így csökkentve minimálisra a klimatizálásba fektetendő energiát – melyet amúgy a talajkollektor el tud végezni.

Mibe kerül az építtetőnek a függetlenedés ezen formája? Sokkal gondosabb, részletesebb tervezést, szakértő csapattal dolgozó, és folyamatosan felügyelt kivitelezést kell fizetnie. Ezeknek azonban magától értetődőnek kellene lennie, ha az ember igényes körülmények között szeretne akár évtizedekig élni, és jelen esetben néhány éven belül megtérülő többletkiadással járnak.

A közérdekkel és a magánérdekkel is egyező megoldás létezik, bizonyított, most már csak a fogyasztói oldal értékrendjének kell felnőnie európai társainkéhoz.