Passzívháztól az ökofaluig

A passzívházak mint tudjuk, az energiatudatos építészet jelenlegi fellegvárai, kevés szó esik azonban az olyan kezdeményezésekről, amelyek háztömb, vagy akár falu léptékben próbálnak egy szerves, önnfentartó közösséget létrehozni.

Az ezredfordulótól sorra vágtak bele vállalkozások passzív épületek tervezésébe, kivitelezésébe. A technológia ma is fejlődik, az eredmények lassan beszivárognak a köztudatba, és formálják a fogyasztói szemléletet.

2009 februárjában Magyarországon is felavatásra került az első minősített passzívház, azóta pedig több építkezés is beindult, átadásra került az első aktív ház is, amelynek éves energiamérlege pozitív, tehát az épület több energiát termel, mint amit felhasznál.

A csúcstechnológiát sokan megfizethetetlen luxusnak gondolják, azonban ezek az épületek mind megfizethető áron épültek. Az első passzív épület kulcsrakészen 230.000 forintos négyzetméter áron épült meg, a fent említett aktív ház pedig 25%-kal volt drágább, mintha átlagos családi házként építették volna meg.

A következő lépést már meg is tették hazánkban, Győr önkormányzata passzív irodaház építésébe kezdett.

„A kétszintes, 180 négyzetméter hasznos alapterületű épületet alternatív energiaforrásokkal üzemeltetik majd. Kiemelt figyelmet fordítanak egyebek között a tájolásra, és a megfelelően szigetelő nyílászárókra. Így a speciális fűtési rendszer legfeljebb csak kisegítő funkciót lát el a létesítményben, amelynek becsült fűtési költsége 41 ezer forint lesz évente.” – MTI; www.zoldtech.hu

A település szerkezetének megfelelő alakításával is mérsékelhető az épületek hőleadása, ezáltal javítható az energiamérleg. Ezek az eszközök azonban jellemzően hosszú távon fejtik ki hatásukat, például egy utca megfelelő tájolása évszázadokban mérhető pozitív hatásokkal bír, de egy utcai fasor is 20-25 év után mérsékli érzékelhetően a szelet, illetve árnyékol számottevően.

A szél mérséklése több szempontból is hasznos egy település klímája számára. A felmelegedő levegő helyben maradásán kívül csökkenti az épületek felületi hőátadási tényezőjét, a házak légcsere számát, valamint a csapóeső okozta lehűlést is. A település zöldfelületi mutatója emellett a nyári hőterhelés csillapításában is fontos szerepet játszik, az épületek leárnyékolásával, a por megkötésével, a lokális üvegházhatás mérséklésével. 

További fontos tényezője a telepítésnek a domborzat figyelembe vétele. Ahogy a felső ábrán is látható, egy dombra nem célszerű azonos sűrűséggel telepíteni az épületeket, mert azok így leárnyékolják egymást. Az alsó változaton az árnyékos területek figyelembe vételével készült lazább, de sokkal átgondoltabb telepítés.

 Minden bizonnyal a legradikálisabb megoldás az energiaválságra, valamint az elhúzódó gazdasági válságra a fogyasztói társadalomból való kivonulás. Magyarországon ma már erre is több példa van, évtizedek óta szerveződnek olyan közösségek, amelyek alternatív életformát választanak, és úgynevezett ökofalvakba költöznek.

A kezdeményezéseket mára a Magyar Élőfalu Hálózat fogja össze, jelenleg 9 ökofalut tartanak számon hazánkban. A célkitűzések változóak, Gyűrűfűn elhagyott lakások újra betelepítése folyik, Agostyánban egy alapítvány szervezte mintagazdaság működik, Visnyeszéplakon a keresztény hitvallás és a népi hagyományok ápolása folyik, míg Somogyvámoson Krisna-tudatúak élnek.

A környezettudatosság mindegyik településen alapvető, de Galgahévíz faluban történtek a legkomolyabb tervezési lépések. Itt fúrt és tisztított vízhálózat van, egy bioszolár fűtőmű biztosítja a melegvíz és az áramellátást, és a helyi biogazdaságban, vagy a „lakosság által segített építőiparban” lehet munkát találni.

Az ökofalvak legfontosabb eleme azonban az a kohézió, amelyet már az odaköltözni vágyók alkalmassági szelekciójával is elősegítenek. A közösség és a környezettudatosság a legfontosabb kulcsfogalmai a kezdeményezésnek, ebben minden ökofalu lakó gondolkodó ember egyetért.