Napjaink vakolatai olyan messze kerültek a hagyományos, és természetes anyagoktól, hogy tulajdonképpen kirívónak számítanak ezek az évszázadokon át jól bevált megoldások. Az egyre inkább teret hódító ökologikus gondolkodás azonban ezen a területen is érvényesülni tudott, és már léteznek kereskedelemben kapható, európai minőségű agyag- és vályogvakolatok. Ezekről bővebben az Építés Spektrum áprilisi számában lehet olvasni, addig jöjjön egy rövid kivonat:

A bútorok, szőnyegek, festékek, lakkok lakótereinkbe különböző mennyiségben illékony organikus vegyületeket sugároznak (VOC, Volatile Organic Compounds).  Nagy koncentrációban ezek enyhébb esetben kellemetlen szagokat képeznek, rosszabb esetben komoly egészségkárosító hatásuk lehet. Otthonainkban arra kell törekedjünk, hogy ezeket az anyagokat minél alacsonyabb szinten tartsuk. A vakolatoknak nagy szerepe van abban, hogy otthonaink lakóklímáját befolyásolja, mert egyes vakolatok nemcsak nedvességet képesek felvenni, majd utána leadni, hanem a VOC-k (illékony organikus vegyületek, mint például ragasztó, benzol… ) felvételében és semlegesítésében is óriási javulást hoznak.

Vakolataink kiválasztásánál manapság már nem elegendő kizárólag esztétikum alapján választani, arra is ajánlatos figyelnünk, hogy otthonaink lakóklímájára milyen hatással bírnak. Az úgynevezett nyílt diffúziójú felületképző anyagok képesek nedvességet és VOC-t felvenni, eltárolni, és leadni azokat.

Adszorpció alatt a következő fogalmat értjük: gázok, folyadékok, vagy oldott szilárd anyagok megkötődése szilárd anyagok felületén.

Deszorpció: Anyagokban és főképp azok felületén szorpció által megkötött gázok felszabadulása.

Azt hogy egy anyag képes-e VOC-t megkötni és milyen mértékben, az nagyban függ a felület kialakítástól és az adszorbeálandó anyagok kémiai és fizikai tulajdonságaitól. A Tonputz vakolatok gyártójával (EMOTON GmbH) együttműködve a Holzforschung Austria (HFA) kutatóintézet megvizsgálta az egyes vakolatokat a VOC-kel szemben. A vakolatok nagyban különbözhetnek összetételükben és struktúrájukban (porózusság). Az adszorpció egy felületi folyamat, mely annál erősebb, minél nagyobb a felület, amely a részecskék között a vegyületeket elraktározza. Ha a felületen sok a molekulák számára hozzáférhető pórus, úgy effektíve nagyobb a felület és több anyagot képes megkötni.

A tesztkamrák

Az egyes próbák vizsgálatánál állandó körülményeket alkalmaztak (nincs légcsere) mérőtartályokat készítettek, ahol mind a VOC-k hozzáadása mind pedig a mintavételi lehetőség megoldható. A próbaanyagok süllyesztve kerülnek elhelyezésre a tesztkamrában, azután a VOC-keverék bevitelre került a nyíláson keresztül, anélkül hogy a minta átnedvesedett volna. A hőmérséklet és a nedvességtartalom a kísérlethez beállításra került és a kísérlet alatt nem változtattuk.  24 óra elteltével a mintákat kivettük a tesztkamrából GC-MS detektorral megvizsgáltuk.  A vakolat VOC-t vett fel így a kamrából a mennyiségkoncentráció a kamrában lecsökkent.  Összehasonlításként a tesztkamrával amelyben nem helyeztek el vakolatmintát és amelyikben igen, könnyen megállapítható mekkora az adszorpció mértéke.

Az eredmények

A kísérletsorozatok eredményei azt mutatják, hogy az összes vakolat Hexanal és n-Butylacetat  felvevő képességgel bír. Nem meglepetés, hogy akár az Aldehidek és az észterek (cigarettafüst és ragasztóanyagok) poláris részekkel rendelkeznek, amelyek a vakolat poláris részei kölcsönhatásba léphetnek.

Az információkat az Emoton Kft. bocsátotta rendelkezésre.

Izbég korábban egyutcás falu volt Szentendre mellett, mára a város fontos részévé vált. A skanzent is magába foglaló terület fokozott kulturális értékei miatt minden egyes épület esetében megfelelő körültekintés szükséges. A tervezett családi ház ennek szellemében formálódott, és nyerte el végső alakját.

Az épület két egyszerű nyeregtetős tömb kapcsolódásaként jellemezhető. A derékszögtől érzékenyen eltérő kapcsolódás megmozgatja az amúgy szokványos L alakú elrendezést. A nettó 126 m2 alapterületű épület kényelmesen elfért a telken, egy 16 m2-es fedett teraszt körülölelve, és egy privát udvart megteremtve. A nappali teraszra néző oldala délkeleti tájolású, így telepítése energetikai szempontból is következetes.

A bejárat jól átgondoltan az épület súlypontjához közel, a törésnél található. Innen a 3 lépcsőfokkal lejjebb levő közösségi, vagy a szintben lévő privát tér felé haladhatunk. A szintkülönbséget a terepre való illeszkedés, valamint a két tömb közötti markánsabb elválás iránti igény indokolja.

A 25 cm-es kerámia falazat és a 12 cm-es kisméretű bontott tégla külső burkolat közé 25 cm szórt cellulóz hőszigetelés kerül, belső oldalán párafékező fóliával. Így az épület megjelenése is a tulajdonos elvárásainak megfelelő lett, és a kitűzött energetikai célok is teljesülhettek. A vastag falazat a privát épülettömbön csak a szükséges mértékben lett tagolva nyílásokkal, míg a közösségi tömbön nagy megnyitások találhatóak az udvar felé.

A nappali tér födém nélküli kialakítású, az üres tetőtér be lett vonva a termikus burokba. Ezzel a módszerrel egyrészt a belső tér növekedett meg, másrészt a helység a benne levő faelgázosító kazán miatt indirekt hőtároló pufferként alkalmazható.

Az 5 kW-os készülék ugyan nem mondható nagy teljesítményűnek, de egy ilyen alacsony energiafelhasználású épületben bőven elegendő. Beüzemelésekor a nappali és közlekedő terek fűtése automatikusan leáll. A meleg levegő az üres tetőtérbe felszállva, az ott elhelyezett szellőzőkön keresztül jut el a többi helységbe, így a kazán az egész lakás levegőjét fűti.

A privát épülettömbnél a termikus burok az álmennyezeten helyezkedik el, a 4 szoba mennyezetfűtéssel ellátott, így a helységekben nem szükséges önálló hőleadók elhelyezése.

Az alapvető fűtési eszköz egy 9 kW-os hőszivattyú, amely fűtési és hűtési funkciót is be tud tölteni. Ehhez egy 300 literes használati melegvíz tároló puffertartály csatlakozik. A beépített hőcserélőre van kötve a telken levő gyűrűskút is, így fagymentesített víz folyamatosan rendelkezésre áll.

Az épületet épületbiológusok is ellenőrizték méréseikkel, elmondásuk szerint a villanyhálózat leföldelt kábelei miatt ennyire jól árnyékolt épülettel ritkán találkoztak.

A nehéz falszerkezetek hőtároló képességük miatt tovább képesek kellemes klímát biztosítani, emellett megjelenésük sem tájidegen. A cellulóz szigetelés remekül kiegészíti ezt a szerkezetet, és alapanyagánál fogva sokkal környezetbarátabb, mint a kőolaj származékból készült táblás szigetelések.

A fa nyílászáró szerkezetek, a bambuszparketta belső burkolat és az égetett agyagcserép fedés mind az épület természethez való közelségét hivatottak előmozdítani. Ezek a megoldások egyáltalán nem kívánnak nagy szakértelmet, speciális megoldásokat, vagy kiemelkedő anyagi ráfordítást, egyszerűen körültekintő anyagválasztás, és szemlélet volt szükséges a tervezés és a kivitelezés során.

Történelmi váraink megóvásának fontossága nem vitaalap. A megóvás, felújítás és átépítés közötti határvonal nem egyértelmű, azonban kijelenthető, hogy ezek azok az épületek, melyek legkevésbé alkalmasak energetikai szemléletű átépítésre. Nézzünk egy példát a közelmúltból, hogyan lehet korlátozott anyagi lehetőségek mellett a legtöbbet kihozni egy vár felújítási kísérletéből. A teljes cikk a Szakinfó Építészet márciusi számában olvasható.

Bár a siklósi vár Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt történelmi vára, az 1960-as években történt utolsó felújítás óta állaga nagyon leromlott. Karbantartása regionális szerepe miatt is kiemelkedő fontosságú, ugyanis Magyarország déli régióiban ritkaság számba megy a jó állapotban fennmaradt történelmi vár.

2004-ben megkezdődött a belső udvar homlokzatainak kutatása, melyek eredményeire építve 2010-ben jelentős felújítási munkálatok kezdődtek. A műemléki védettség alatt álló épület felújításának felelős tervezője, Kaló Judit szerint a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a rendkívül alapos előzetes kutatómunka ellenére is folyamatos alkalmazkodás kellett a felmerülő problémák elfogadható megoldása érdekében.

Sajnos a vár mai napig rendezetlen tulajdonjogi viszonyai miatt ezúttal csak az épület mintegy felének felújítására kerülhetett sor, a másik fele előkészítési stádiumban megrekedt.

Mivel a várat az elmúlt évszázadokban többször átépítették és gyakran a meglévő anyagokat használták, nagy valószínűséggel kerültek sóterhelt falazatokból származó anyagok a homlokzat különböző magasságokban található átépített szakaszaira. Emiatt a falazatokra alapvetően magas víz- és sóterheltség volt jellemző.

Mivel a vár részben sziklára épült, másfél-két méteres vegyesen kő-tégla falazatból, utólagos falszigetelésre vagy injektálásra nem volt mód. Ilyen öreg falszerkezetek, ekkora vastagságban modern szemléletű szigetelésekkel nem elláthatóak, és a pince illetve börtön rész vizesedése sem egyértelműen behatárolható. Ezért született a döntés, hogy a vizesedést ún. szárítóvakolattal eltüntetik a felületről.

A vár a körülményekhez és az anyagi lehetőségekhez mérten szépen megújult. Mivel csak egy részének felújítására volt pénzügyi keret, így jelenleg csak a Villány felől érkező látogatót fogadja a felújított épület üdítő látványa, Harkály felől az évtizedek óta megszokott képet nyújtja.

Becslések szerint mintegy 50 millió forintból a hátralevő rész látképi felújítása is megoldható lenne, bár ez a rész kívülről magasabb, és várárok is övezi. A siklósi önkormányzat, és a Bayer Center is a felújítás szükségessége mellett érvel, egyelőre sikertelenül. Addig is remélni lehet csak, hogy néhány éven belül a felújított vár egységes képet mutatva újra teljes egészében a közönség szolgálatába áll.

26. Város a fenntarthatóság felé konferencia

A Hungary Green Building Council - https://www.facebook.com/hugbc.org szervezésében 2012 április 24-25-én megrendezésre kerül a Város a fenntarthatóság felé című konferencia.

A konferencia programja:

2012. április 24 (kedd)

9:30 – 10:00     Regisztráció és sajtótájékoztató
10:00 – 10:15   Megnyitó
10:15 – 10:40   A Green Building Council-ok szerepe a fenntartható településtervezésben
(Czerwinska Dominika, World Green Building Council képviselője)
10:40 – 11:00   Integrated Design avagy fenntartható településtervezés
(Dr. Reith András, a HuGBC elnöke)

11:00 – 11:15   Kávészünet

11:15 – 11:40    Tervezés és stratégia-alkotás összehangolásának lehetőségei Budapesten; jelen & jövő lehetőségei, célkitűzései, programok.
(Albrecht Ute, ügyvezető, BFVT)
11:40 – 12:00    Esettanulmány: Győr
12:00 – 12:30    Esettanulmány: Hammarby Sjöstad, Stockholm
(Fryxell Stellan, építész, várostervező)

12:30 – 13:30    Ebédszünet

13:30 – 14:00   „Járható” közösségek I: Közlekedés (Vitézy Dávid, BKK vezérigazgató)
14:00 – 14:20   „Járható” közösségek II: Területhasználat
(Radványi Gábor, főépítész, Futureal)
14:20 – 14:40    ’Smart Grid’ & ’Smart Metering’
(Huber Krisztián, Vezérigazgatói tanácsadó MAVIR)
14:40 – 15:00    Fenntartható Energia Akció Program (SEAP): a városi szintű energiagazdálkodás alapja (Ongjerth Richárd, ügyvezető, Magyar Urbanisztikai Társaság)

2012. április 25 - szerda

9:30 – 12:00     Esettanulmány: Minősített épületek látogatása Budapesten
(Skanska – Green House; Futureal – Corvin fejlesztés; Trigránit – K&H irodaépület)
12:00 – 14:00   A Build2gether kezdeményezésben résztvevő egyesületek elnökségi
tagjainak közös ebédje és közös zárónyilatkozata.

A konferencia nyelve magyar és angol (tolmács biztosítva van)
Belépődíj
1. nap: 2500 HUF/fő* vagy Ingyenes belépés érvényes BKV havi bérlet felmutatásával
2. nap: épületlátogatási díj 5000 HUF/fő*

*HuGBC tagok számára 50% kedvezmény

25. Eger, Török Fürdő – évszázados vízkárok kezelése

Soron következő témám ismét egy műemléki védettségű épület, ezúttal nem energetikai szemléletű, hanem vízszigetelési és állagmegóvási felújítása. A cikk most is gondolatindító, a teljes publikáció a Szakinfó Építészet márciusi számában olvasható majd.

A hat különböző geometriai formájú medence környezetében egyedi módon süttői mészkőlapok kerültek beépítésre. Ennek köszönhetően mára a Tükör medence is újra teljes szépségében pompázik.

23. Biokandalló - tényleg működik?

Egyre többet hallani különféle "bio" termékekről, legyen szó élelmiszeriparról, háztartási eszközökről, vagy akár ruházatról. A "bio" kifejezés sok hasonló divatos jelzőhöz hasonlóan definiálatlan, szabadon értelmezhető. Kandallók esetén a bio előtag nem a termék környezettudatos előállítására, nem is a természetközeli anyaghasználatára, de még csak nem is a tradicionális működési elvére vonatkozik. A biokandallóban bioalkohol elégetése zajlik, ezt a hagyományos tüzelőanyagoktól eltérő volta miatt nevezik bio terméknek.

Egy hagyományos építésű családi ház kifűtésére 8-10 biokandalló is szükséges lehet, belátható tehát, hogy 3 kW-os teljesítményükkel nem elsődleges fűtési célokat szolgálnak ebben a környezetben. Egy passzívház minimális fűtési hőigényének kielégítésére viszont elegendőek lehetnek.

A biokandallóban levő alkohol széndioxiddá és vízzé ég el. Ez részben előnyös, ugyanis a mesterséges szellőzéssel ellátott helységek levegőjét gyakran érezni száraznak. A szén-dioxid kibocsátás pedig két-három gázrózsa kibocsátásának felel meg, az említett mesterséges szellőztetés mellett ez semmilyen problémát nem jelent.

Mindazonáltal a biokandalló nagy mértékben design elem, a nappalit szervező dísztárgy. Az építészeti szándéknak megfelelően létezik szabadon álló, bátorszerű biokandalló, illetve falhoz, vagy akár falra szerelt változat is. Néhány kilogramos tömege miatt mobil eszközről beszélhetünk, amely semmilyen kimenő vagy bejövő összeköttetést nem igényel (kémény, gázbekötés, stb).

Összességében tehát tökéletes megoldásnak nevezhetnénk a hagyományos kandallóknál sokkal olcsóbb, az épület termikus burkát meg nem törő fűtési rendszert, egy hibája mégis van. Ez pedig a nyílt láng. Gyerekes családokban a kandalló eleve csak gyerekek által el nem érhető helyen üzemeltethető, de bármilyen elrendezés esetén kiemelt figyelemmel kell lenni a lakás légterében lobogó lángra. Nem elhanyagolható továbbá, hogy a jellemzően krómacél kandalló keret lesz a hőleadó felület, tehát használat közben felforrósodik. Bár nem hallani biokandallók által okozott tűzesetekről, valószínűleg a szélesebb fogyasztói térhódítás ezeket a szomorú eseményeket is meg fogja hozni. Az óvatosság tehát minden tűz üzemű szerkezet esetén továbbra is alapelv.

A biokandallót elsősorban dekorációs elemként ajánlom, fűtési teljesítményét hagyományos építésű házban elhanyagolhatjuk. Passzívházak kiegészítő fűtéseként pedig általában beépítésre kerül elektromos fűtőpanel, így ott is inkább tartalék fűtés szerepét tölti be.

22. Jól hőszigetelni muszáj

A hőszigetelések piacán rengeteg új termék, építőanyag található. Sokszor azonban nehéz eligazodni ezek anyagok műszaki paraméterei, bedolgozhatósága, fogyasztói ára, és egyéb tulajdonságai között. Vizsgáljuk most meg azokat a szempontokat, amelyek a teljesítményelvű tervezés, valamint a jó kivitelezhetőség, és nem utolsó sorban a megfelelő (egyszerű) használat során talán a legfontosabbak.

Egy hőszigetelés rengeteg féle alapanyagból készülhet. Ismerünk természetes és mesterséges anyagúakat, vízre érzékenyeket, vagy éppen egészségre károsakat. Vizsgáljuk meg egy átlagos családi ház magastetője kialakítása során felmerülő problémákat, és keressük meg a jó megoldásokat!

Beépített tetőterek esetében gyakori probléma, már a tervezés során, hogy miként biztosítható a lakóterek és a kapcsolódó szerkezetek (!) hőszigetelése, hővédelme, hőtárolása, valamint légzárása.

Nem elég hőszigetelnünk, azt hatékonyan is kell tennünk

A hőszigetelő képesség elérését mindenki fontosnak tartja, elsősorban annak pénztárcára gyakorolt kedvező hatásai miatt. Sokan azonban ennek mértékével nincsenek tisztában. Sok esetben ez abban nyilvánul meg, hogy csak a minimálisan szükséges (éppen megfelelő) hőszigetelést építik be. Ez önbecsapás, hiszen a hőszigetelő anyag vastagsági növelése olyan kis többletköltséget jelent, hogy az egész hőszigetelési-munkafolyamat (szállítás, állványozás, elhelyezés, méretre vágás, hulladékelhelyezés) egyéb költségei mellett eltörpül. Nem elég tehát csupán hőszigetelnünk, hanem azt hatékonyan kell tennünk.

Olyan anyagok alkalmazására van szükség, amelyek minél vastagabb rétegben építhetőek be gazdaságosan, valamint hőszigetelő képességük erőteljes (a hővezetési tényező legalább 0,06 W/mK). Előbbit elsősorban lélegzőképes fóliák alkalmazásával, utóbbit pedig alacsony hővezetési tényezőjű anyagok alkalmazásával érhetjük el.  Ilyen anyag az újrahasznosított, környezetbarát, sók hozzáadásával (kártevők elleni védelem) cellulózrostból készült Thermofloc is (hővezetési tényező: oldalfal 60kg/m3, 0,04 W/mK, tetősík 45kg/m3, 0,035 W/mK, födém lazán fúja 36kg/m3, 0,03 W/mK,).

A cellulózrost hatalmas előnyei

Fontos felhívni  figyelmet arra, hogy a tetőszerkezetben alkalmazott faanyagok alakja (íve, görbesége), mérete (pontatlanság, síkfogasság), párhuzamossági problémái (széttartás, összetartás) miatt nagy előnye van Thermoflocnak más - méretre gyártott - hőszigetelésekkel szemben, hiszen a szórt technológiával történő felhordás miatt kitölti a teljes szarufa-közt (teljes keresztmetszetet), így kellően vastag és hatékony. Ez az előny jelentkezik íves tetőnél, amorf tetőformáknál, valamint olyan tetőzugok esetén (sarkok, vápák, búvóterek, és egyéb bonyolult tetőszerkezeti elemek közei), ahol más anyagok alkalmazása szinte lehetetlen. Emellett nincs hulladék, nincs vágási veszteség (ami gyakran a 10-15%-ot is eléri), ami nagyon gazdaságossá is teszi.

A hővédelem nemcsak a belső terek, de az azokat határoló szerkezetek védelme szempontjából is rendkívül fontos. Ha a szerkezeteket kisebb hőterhelés éri, akkor csak kis mértékben hőtágulnak, kevésbé mozognak. Ezzel elkerülhető a szerkezetmozgásokkal együtt járó repedések kialakulása, hézagok megnyílása, esztétikai és szerkezeti károsodások bekövetkezése. Ha hővédelmi szempontból minél több szerkezeti elem kerül „körülölelésre” annál jobb. A teljes szaruköz cellulózrostok által történő kitöltése egy optimális megoldás. Az anyag nehezen éghető tűzvédelmi besorolású (B2 és B1 Ausztria, B2 Németország, BKZ 5.3 Svájc).

Hőtároló képesség

A hőtároló képesség elsősorban a nyári túlmelegedés csökkentése miatt fontos. Gondoljunk csak bele, hogy hány tetőtéri lakás van ma Magyarországon, ahol a nagy nyári meleg miatt a lakóterek használhatatlanná válnak. A megfelelő hőtárolás nagyobb súlyú (sűrűségű) hőszigetelő, és egyéb anyagok alkalmazásával érhető el mivel a nagy hőtehetetlenség miatt az ilyen anyagok nehezen tudnak átmelegedni. A Thermoflocot kedvező hőkapacitása (C= 1944 J/kg/K) alkalmassá teszi a feladat ellátására. Szakaszos vagy időszakos (pl. fatüzelésű és átmeneti évszakban történő) fűtés esetén is jó szolgálatot tesz, hiszen a már felmelegített anyagok jó ideig sugározzák a hőt magukból, így gyors kihűlésre nem kell számítani. Ez a Thermofloc anyagnál még azzal is párosul, hogy a legkedvezőbb érték tetszés szerint beállítható (változtatható sűrűség), és nem csak a „boltban kapható” típusok alkalmazhatóak.

Légzárás és szigetelés – ne válasszuk szét!

Az energiafelhasználást (a veszteséget) erőteljesen megnövelheti a rossz légzárás. Ezt jól tömített szerkezetekkel, a hézagok mennyiségének csökkentésével tudjuk elkerülni. Mérési eredmények bizonyítják, hogy akár egy 1 mm széles, 1 méter hosszú rés is jelentős (akár 10-szeres) energiaveszteséget, többlet-energiafelhasználást jelenthet az adott helyiség szempontjából. Ez már több mint elgondolkoztató! Az ilyen hézagok feltérképezését, valamint a helyiségek vagy akár az egész lakás légzárásának mérésére légzárástesztek készíthetőek. Ilyen Blowerdoor® méréseket idehaza is végeznek. A hézagmentes felvitel, megbízhatóan elsősorban a szórt (kitöltő jellegű, de süllyedésbiztos sűrítéssel készített) pl. cellulózrost hőszigeteléssel végezhető.

Magyarországon kötelező minden használatbavételi engedély mellé energiatanúsítványt készíttetni (mindez tulajdonosváltáskor is szükséges lesz!). Az építész által kiállított tanúsítást célszerű az épület komplex vizsgálatával ellenőrizni, mert a kivitelező jártasságán fog múlni a gyakorlati megfelelőség. Emiatt fokozottan igazak a fentebb elmondott szempontok, hiszen mindenkinek elemi érdeke fűződik majd ahhoz, hogy energetikai szempontból remek teljesítőképességű ingatlana legyen (eladhatóság, gazdaságosság, energiatakarékosság).

Farsang Attila

Okl. építészmérnök, Okl. mérnöktanár, 
Okl. épületszigetelő szakmérnök, Okl. Európa-mérnök, Épületszerkezeti szaktervező (konstruktőr), 
Épületszerkezet- és épületfizikai szakértő, Műszaki ellenőr

Green House – Az energiatudatos irodaház szigetelése – csapadékvíz szigetelések

A Green House a magyar irodapiac legzöldebb ingatlanfejlesztési projektje, és egyben az első budapesti irodaház, amely a LEED tanúsítási rendszer platina szintjén előkvalifikálta magát.

A projekt valamennyi fejlesztési fázisában a legmodernebb környezetvédelmi megoldások és zöld technológiák kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy az épület ökológiai lábnyoma, valamint az energiafelhasználás és CO2 kibocsátás minimalizálható legyen.

Ehhez elengedhetetlen, hogy az épület termikus burka, valamint az ezt védő szerkezetek alaposan átgondoltak és jól kivitelezettek legyenek. A legjellemzőbb direkt fizikai hatás, amely az épületet éri, a csapadék. Mivel az épület fokozottan zöld megoldásokat alkalmaz, a szerkezetek védelmén túl a csapadékvíz összegyűjtése is fontos szempont.

Az irodaépület záró födémszerkezete trapézlemezből készül az üzemszerűen nem járható könnyűszerkezetes részen, illetve vasbeton födémpallókból a járható illetve zöldtetős részeken. Ennek megfelelően a szigetelésekkel szemben támasztott követelmények, a külső megjelenés és a rétegrendek is eltérőek.

A könnyűszerkezetes tetőn egyenes rétegrendű lágyított PVC lemez csapadékvíz szigetelés, és tűzrendészetileg megfelelő kőzetgyapot hőszigetelés készül. Ezeknél a szerkezeteknél különös gondot kell fordítani a párazáró réteg kialakítására, mely a trapézlemezek illesztési hézagain és a szerelt szerkezeten keresztül lejátszódó filtrációs hőveszteség miatt is kiemelt jelentőségű. A pára elleni védelmet és légzárást 0,4 mm vastag polietilén fólia párazáró réteg biztosítja az átlapolásban fektetett 1,5 mm vastag PVC lemezen felül.Az épületrész hővédelmének lényeges részét képező tetőfödém hőszigetelése alsó és felső síkon elhelyezett, mechanikailag rögzített 2*10 cm vastagságú szálas kőzetgyapotból készül. A födémterhelés mérséklése, és a hőszigetelő képesség növelése érdekében a lejtésképzés 2 cm-ről indított, ékbe vágott polisztirol lejtésképző elemekből készül.

Az általános tetőfelületen a szigetelés pontralejtetett, a vízelvezetés belső, szívott rendszerű víznyelőkkel történik. A csapadékvíz szigetelés a felső tölcsér gyári PVC gallérjához hegesztéssel felületfolytonos rögzítésre kerül, a födémáttörés hézagai PUR habkitöltést kapnak. A tetőrétegrend ilyen módon összefüggő és vízhatlan termikus burkot képez.

A fordított rétegrendű tetőfelületeken üzemszerűen járható, illetve extenzív zöldtető kerül kialakításra.

A rétegrend adottságai miatt itt extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazása indokolt. A polisztirol táblák és a PVC csapadékvíz elleni szigetelés közé a rétegeket elválasztó, a szigetelés alátétrétegét képező polietilén filc kerül, a lágyított PVC és a polisztirol közötti anyag-összeférhetetlenség miatt.

A legújabb hőszigetelési követelményeket is teljesítő 16 cm-es polisztirolhab táblára 20 mm domborulatmagasságú felületszivárgó kerül, a csurgalékvizek elvezetése céljából. A szigetelés pontralejtetett, a vízelvezetés belső, gravitációs rendszerű, műanyag lemez gallérozású egytölcséres víznyelőkkel történik ezeken a tetőfelületeken. Az összegyűjtött vizet aztán az ingatlanon telepített nagy mennyiségű növény locsolására használják fel.

Az épület homlokzati attikafalai egységesen szerelt szerkezettel készülnek, szigetelésük a tetőhöz illeszkedően fordított vagy egyenes rétegrendű. A homlokzati hőszigetelés tűzvédelmének biztosítása érdekében a zöldtetők felmenő szerkezetektől, így az attikáktól is 35-50 cm kavicssávval elválasztandóak. Ez a sáv a tűzvédelmi megfontolásokon túl a csapóeső mérsékléséről, a vegetáció szerkezettől való elválasztásáról, valamint a felületszivárgó részleges kiszellőzéséről is gondoskodik.

Mérnökök az országépítésért, a fenntartható fejlődésért
Konferencia programja az ÉTE és a Mérnök Kamara közös szervezésében
a Kreatív Magyarország, Mérnöki Tudás múltja és jelene brüsszeli kiállításhoz
kapcsolódóan

Helye: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épülete DÍSZTEREM
Időpont: 2012. február 16. csütörtök
Délelőtti ülés levezető elnöke: Semmelweis Ferenc ÉTE Szakértői Iroda vezetője

10:00-10:10 Konferencia megnyitása: dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Főtitkár ÉTE
10:10-10:30 Budapest jelene és jövője
Tarlós István Főpolgármester Budapest
10:30-10:50 Mérnökök a megújuló építésügyben
Az épített környezet fejlesztése, a közigazgatás és az építési szabályozás átalakuló rendszere - Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár Belügyminisztérium
10:50-11:10 Kreativitás és fenntarthatóság az egyetemi oktatásban
Dr. Becker Gábor dékán Építészmérnöki Kar
11:10-11:30 Építőipar helyzete és kilátásai
Tolnay Tibor elnök ÉVOSZ
11:30-11:45 Építésgazdasági stratégia alapjai
Noll Tamás elnök Magyar Építész Kamara
11:45-12:00 Az ÉTE a Mérnöki Tudás tapasztalatcseréjének fóruma
Az ÉTE szerepe és feladatai az építőipar fejlesztésében, a megszerzett tudás és tapasztalatok disszeminációjában - Dr. Hajdu Miklós főiskolai tanár, alelnök ÉTE
12:00-12:15 Kreatív Magyarország múlt és jelen
A kiállításon bemutatott Mérnöki alkotások. Mérnöki tevékenység a katasztrófa elhárításban. A Mérnöki Kamaránál mozgósítható humán erőforrások - Kassai Ferenc elnök Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara
12:15-13:30 SZÜNET alatt a Kreatív Magyarország brüsszeli kiállítás megtekintése (BME aula)
Délutáni ülés levezető elnöke: Dr. Mályusz Levente tanszékvezető BME Építéskivitelezési Tanszék
13:30-13:50 Budapest fejlesztési koncepciója
Bálint Imre elnök Budapesti Építész Kamara
13:50-14:10 A 2011. ÉVI ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ Pályázat
Pallay Tibor alelnök Nívódíj Bíráló Bizottság
Az Építőipari Nívódíj pályázati felhívását 2011. évben az Építési Vállalkozók Országos
Szakszövetsége (ÉVOSZ), az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) és az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA), valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata (MMKÉT), a Magyar Építész Kamara (MÉK), a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ), a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) és az MTF Közműtechnológiákért Egyesület (HSTT) hirdette meg 10 kategóriában.
2011. ÉVI ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJAS ÉPÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK:
14:10-14:25 FRESEINUS MEDICAL CARE ÚJ NEPHROLÓGIAI CENTER
Budapest VII. kerület Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest Rottenbiller u. 13.
generál kivitelező: BITU-BAU Építőipari Vállalkozó Kft.
építtető: FRESENIUS MEDCAL CARE Magyarország Egészségügyi Kft.
tervező: Középülettervező Zrt.
alvállalkozók: Komfort Plussz Kft., QUALITÉT Kft., Build-Materiál Kft.
Marosvári Csaba ügyvezető igazgató( BITU-BAU Kft), Marosi Miklós vez.. tervező (KÖZTI)
14:25-14:40 K3 IRODAHÁZ, ALLIANZ SZÉKHÁZ
Budapest VIII. ker. Könyves Kálmán krt. 48-52.
építtető és ingatlanfejlesztő: WING Zrt.
fővállalkozó: Market Építő Zrt.
tervező: Vikár és Lukács Építészstúdió Kft.
alvállalkozók: Lengyel Építéstechnika Kft., Moratus Kft., Metalux Kft.
Farkas Norbert (MARKET Építő Zrt), Gál Árpád (Lukács és Vikár Építészstúdió)
14:40-14:55 VIATOR APÁTSÁGI ÉTTEREM ÉS BORBÁR Pannonhalma Kosaras-domb
építtető: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma
fővállalkozó: MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. Kiskunhalas
tervező: Roeleveld-Sikkes Architects Hungary Kft. Budapest
alvállalkozók: OROSházaGLAS Kft. Orosháza, ELEKTRO-THERM Kft., MULTI-LAND Kft. Győr
Vértesaljai Ádám (MERKBAU Kft.), Albel Éva (Roeleveld Sikkes)
14:55-15:10 RIVER PARK IRODÁK az egykori HANGYA SZÖVETKEZET KÖZPONTJA
Budapest IX. ker. Közraktár u. 30-32.
építtető: IVG Hungary Kft. Budapest
fővállalkozó: HÉROSZ Budapest
tervező: Kertész Építész Stúdió Kft. Budapest
alvállalkozók: 2K Profil üvegipari Kft., Minos 2002 Kft., ÉPTAK 95 Kft.
Kertész András Tibor vezető tervező (Kertész Építész Stúdió)
15:10-15:25 M6 / TENGELIC ÜZEMMÉRNÖKSÉGI TELEP, Dunaszentgyörgy
fővállalkozó: PORR Építési Kft. Budapest
építtető: M6 Dunaújváros-Szekszárd Építési Kkt. Budapest
tervező: Roden Mérnöki Iroda Kft. Budapest
alvállalkozók: Wenger Kft., VIV Zrt., Hexatech Épületgépészeti Kft.
Schuller Hans Martin igazgató (PORR Kft.), Szekér László vezető tervező (Roden)
15:25- 15:40 A BUDAPESTI KÖZPONTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉS KAPCSOLÓDÓ
LÉTESÍTMÉNYEI – FERENCVÁROSI SZIVATTYÚTELEP ZÁPOR OLDALI ÁTEMELŐ-
RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA
fővállalkozó: COLAS-ALTERRA Építőipari Zrt.
építtető: Bp. Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztály
tervezők: FŐMTERV Mérnöki Tervező Kft. Budapest, MATESZ Építész Tervező és Szervező Kft.
üzemeltető : Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Budapest
alvállalkozók: AKVI-PATENT Zrt., Ornamentika Kft., Thermo Épgép Kft.
Farkas Zsolt (COLAS-ALTERRA Zrt.), Szalay Ákos (FŐMTERV), Felcsúti László (MATESZ )
15:40-16:00 Szünet
16:00-16:20 Költség, vagy megtakarítás?
Az értékelemzés (Value Engineering) alkalmazása az infrastrukturális beruházások előkészítésében - Fodor Árpád ügyvezető MICROVA Bt.
16:20-16:40 Magyar építési piaci trendek
Gáspár Anna BUILDECON, ÉTE Építészeti Szakosztály elnöke
16:40-17:40 ÉTE Fórum:
Hozzászólások, javaslatok
Felkért hozzászóló: dr. Varga László Ügyvezető Svetho Ltd. Csúszózsaluzás és a Budafoki
Víztorony
17:40-18:00 Zárszó, a konferencia összefoglalása
ÉTE Építéskivitelezési Szakosztály stratégiája, szinergikus hatások aktivizálása az építésügyben Bank Lajos Konferencia Szervezőbizottság és az ÉTE Építéskivitelezési Szakosztály elnöke